Líbiai harci repülőgép bombázta csütörtökön a tengeri olajfinomítói miatt kulcsfontosságú várost, Bregát, amely a kormányellenes felkelők kezén lévő keletlíbiai területek nyugati határán fekszik, Tripolitól száz kilométerre. Előző nap ádáz csatát vívtak itt a Kadhafihozhű kormányerők és a felkelők, s a város többször is gazdát cserélt.

Légitámadás érte a Bregától 75 kilométerre fekvő Adzsdábiját is, ahonnan a felkelők szárazföldi erősítést küldtek Bregába. Mint a felmentő csapatok parancsnoka, Mahmud al-Fakri a milánói Corriere della Serának elmondta: az olajvárost pillanatnyilag teljes ellenőrzésük alatt tartják a felkelők, de biztosra veszik, hogy Kadhafi újabb és újabb kísérletet tesz Brega visszafoglalására. Az említett forrás szerint a szerdai és csütörtöki légitámadások során tucatnyian meghaltak. Emberjogi szervezetek már több ezerre teszik a líbiai polgárháború áldozatainak számát.

Hírügynökségek a térségben megfigyelhető NATO-csapatépítésből azt a következtetést vonják le, hogy küszöbön áll a katonai intervenció Líbiában. Washington folyamatosan egyeztet a kérdésről a NATO-val, de katonai vezetők a részletekről érthetően nem beszélnek. Hillary Clinton külügyminiszter nyilatkozataiból is csak az derül ki, hogy egyetlen lehetséges alternatívát sem zárnak ki, azaz a katonai intervenciót sem. Ez annál sürgetőbb lenne, mivel Kadhafi szerdai zavaros beszédében utalt rá, hogy parancsot adott fegyverei megsemmisítésére, nehogy azok „terroristák kezére kerüljenek”. Nyugatiak nem hisznek a megsemmisítésben, úgyhogy a brit SAS elit kommandó egységei hamarosan lecsaphatnak a diktátor fegyverkészleteire.

Eközben a diplomácia sem ül a babérjain, hanem a maga igencsak szűkös eszközeivel megpróbál kiutat találni a válságból. Az EU szerdai bejelentése után – miszerint március 11-re rendkívüli csúcsot hívtak össze e témában – akcióba lépett a Kadhafival baráti viszonyban lévő venezuelai elnök is. Hugo Chávez elárulta, hogy telefonon beszélt Kadhafival, aki elfogadta a líbiai válság megoldására kidolgozott béketervét. Chávez szerint ugyanez érvényes az Arab Ligára is, ám AmrMusza, a szervezet főtitkára a Reutersnek azt nyilatkozta, hogy a tervet nem fogadták el, csupán megfontolás tárgyává tették. Chávez szándéka szerint nemzetközi összetételű bizottság alakulna, amely Líbiába utazva tárgyalna a kormány és az ellenzék képviselőivel.

A líbiai határhoz látogatott csütörtökön az EU soros elnöki tisztét betöltő Magyarország külügyi államtitkára. Győri Enikő Krisztalina Georgijeva EU-biztossal közösen keresett fel egy menekülttábort a tunéziai–líbiai határon, és együtt mérték fel, milyen segítséget adhatna az unió a határon összetorlódott 180 ezer menekült élelmezéséhez. EU-elnökként Magyarország koordinációs feladatokat lát el a válságban, a Tripoliban maradt magyar nagykövetség hangolja össze az emberek kimenekítését Líbiából.

A Nyugat egyelőre ódzkodik a katonai beavatkozástól

– Először a líbiai légvédelmet kell kiiktatni, mielőtt repüléstilalmi zónát kialakítanak az ország felett – Robert Gates amerikai védelmi miniszter a washingtoni képviselőházban így vázolt egy esetleges nyugati katonai beavatkozást. Számos NATO-tagállam viszont Afganisztán mellé nem kíván még egy kockázatos terhet vállalni. Gates szavaiból kiderült, hogy az USA – bár több hadihajót, többi között az Enterprise repülőgép-hordozót és a 700 tengerészgyalogossal, valamint harci helikopterekkel megerősített Kearsarge partra szálló hajót is a líbiai partok közelébe vezényelt – nem akar harcokba bonyolódni a Kadhafihoz hű légvédelemmel és légierővel. Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter egy interjúban azzal érvelt, hogy a líbiai helyzet még nem hasonlítható a boszniai vagy a ruandai népirtáshoz. A konfliktus még nem jutott olyan, emberiség elleni bűncselekményekel járó szakaszba, ami katonai beavatkozást követelne. Az Arab Liga sem kíván nyugati katonai akciót Líbiában, de a repüléstilalmi övezetet nem utasítaná el. Az angolul „no-fly zone”-nak hívott katonai művelettel meg lehetne akadályozni, hogy Kadhafi hadereje – a civileket sem kímélve – a levegőből bombázza, lője a felkelőket. Az Arab Ligának azonban ehhez nincs légiereje, „alvállalkozó” csakis a NATO vagy olyan katonai nagyhatalmak lehetnének, mint az USA, Nagy-Britannia és Franciaország. Közben kiderült, a Kadhafihoz hű erők még vasárnap foglyul ejtettek három holland katonát, akik a líbiai vezető fellegvárának számító Szirtából helikopterrel próbáltak kimenekíteni európaiakat. A helikopter a líbiai partok közelében lévő holland hadihajóról szállt fel. (D. A.)

A bregai harcok áldozatának koporsóját viszik a gyászolók