Új a régi román koalíció
– A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) úgy táncol, ahogy az RMDSZ fütyül – harangozta be a román sajtó az új koalíciós megállapodás aláírását. A megállapítás túlzónak tűnhet, azonban aligha lehet véletlen, hogy a képviselőházban éppen tegnap került sínre az öt éve elakadt kisebbségi törvény. Tételesen arról döntöttek, hogy a plenáris szavazás előtt nem három, hanem mindössze egy bizottságnak kell megvitatnia a kulturális autonómiát is magába foglaló tervezetet. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a jogszabályt a tavaszi ülésszak vége előtt elfogadják.
A koalíciós megállapodásba került a romániai magyarság másik régi követelése, a régiók átszervezése is. – A törvényt az őszi parlamenti ciklusban kezdjük el megvitatni, hogy aztán jövőre, a tavaszi ülésszakban elfogadjuk – ismertette a megállapodást az RMDSZ elnöke. A tét a székelyföldi régió létrehozása, amit sokan a területi autonómia „előszobájának” tekintenek.
A kilencvenes évek végén a jelenlegi fejlesztési régiókat úgy alakították ki, hogy figyelmen kívül hagyták az egyes vidékek történelmi-gazdasági sajátosságait. Ebből adódóan a régiók működésképtelennek bizonyultak: az európai uniós csatlakozás óta eltelt több mint három év alatt Románia alig tizedét használta fel a számára elkülönített fejlesztési alapoknak. Ennek ellenére a román politikai közeg eddig következetesen elutasította a régiófelosztás újragondolását.
A tegnap aláírt megállapodás összegzi a gazdaságösztönzést célzó tennivalókat, és kiterjed a választási törvények módosítására is. Utóbbival kapcsolatban a dokumentum nem tartalmaz konkrétumokat. Kelemen Hunor viszont elmondta: egyetértés van arról, hogy mind az önkormányzati, mind a parlamenti választásokat szabályozó törvényt az arányos képviselet elve szerint alakítják.
A magyar képviselők szavazatai nélkül nincs kormánytöbbség a román parlamentben. A Demokrata-Liberális Párt és az RMDSZ koalícióját az UNPR – vagyis a két ellenzéki pártból kilépett törvényhozók –, illetve a parlamenti küszöböt el nem érő 18 kisebbség képviselői támogatják. A kormánytöbbség így is meglehetősen törékeny – egyetlen szavazaton múlik a felsőházban, ahová a kisebbségi szervezetek az alkotmány szerint nem küldenek képviselőt.
