Tömegjelenetekről szólnak a híradások a líbiai határ mentén: a tunéziai oldalon ezrek, de meglehet, hogy tízezrek várnak arra, hogy elszállítsák őket – mondta lapunknak Sybella Wilkes, az ENSZ menekültügyi szervezetének (UNHCR) észak-afrikai térségért felelős szóvivője. A menekülők többsége tunéziai és egyiptomi, akik korábban Líbiában dolgoztak, és a polgárháborús helyzet elől igyekeznek menekülni, vagy egyszerűen hazajutni. A menekültekről egyelőre a tunéziai hadsereg, illetve a helyiek gondoskodnak, de a helyzet aggasztó. – Ne feledjük, hogy egy olyan országról van szó, amelyben nemrég zajlott le egy forradalom és épp próbálja megszervezni magát és talpra állni –hangsúlyozza Wilkes. A nehézségek ellenére Tunézia nyitva tartja a határait, de gyors nemzetközi segítségre van szükség, hogy ezeket az embereket – repülővel vagy hajóval – mielőbb hazajuttathassák. – Nem Európa a céljuk – mondja a szóvivő –, egyszerűen haza szeretnének menni. Az ENSZ-szervezet a hét végén több száz tonnányi felszerelést vitt a térségbe; tíz-tizenkétezer sátrat állítanak fel, mert az éjszakák rendkívül hidegek. Eddig becslések szerint százezer ember hagyta el Líbiát, főként nyugatra, Tunézia felé.

Az UNHCR természetesen aggódik a líbiai helyzet miatt is: a korábban menekültként itt élő, mintegy nyolcezer fekete-afrikai most igyekszik meghúzni magát az ország belsejében, mert attól félnek, Kadhafi zsoldosainak nézik őket. – Vannak, akiknek fogytán az élelmük, de így sem merik kitenni a lábukat az utcára – mondta Genfben Melissa Fleming, az UNHCR szóvivője. Líbiaiak egyelőre nincsenek nagy számban a menekülők között. Az ország keleti részén élő törzsi vezetők ezt azzal magyarázzák, hogy a helyzet arrafelé már biztonságos, így az emberek nem is akarják elhagyni a hazájukat. Ám hogy Líbia nyugati részén mi a helyzet, arról valójában senki sem tud semmit. Az UNHCR csak annyit tehet, hogy fi gyeli, nincsenek-e váratlanul útra kelő idősek, aszszonyok, gyerekek, akiknek segítségre lenne szükségük.