Megkezdődtek a koalíciós tárgyalások az előrehozott ír választásokon győztes és a második helyet megszerzett párt között.A FiannaGael és aMunkáspárt várható koalíciója a Fianna Fáil évtizedes kormányzati dominanciájának vet véget.

A koalíciós tárgyalások egyik kényes pontja lehet Enda Kenny, a leendő miniszterelnök (írül taoiseach) javaslata, amelyet még a választási kampányban tett közzé: eszerint az ír nyelv nem lenne többé kötelező tantárgy a középiskolát lezáró vizsgákon. Ezzel gyakorlatilag megszűnne az ír nyelv kötelező oktatása. A Fianna Gael vezetői úgy érvelnek: egyre kevesebben (ma körülbelül 40–80 ezer ember) beszélik az ír, azaz gael nyelvet anyanyelvi szinten, tehát a kötelező oktatás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Becslések szerint a 6,2 milliós országban körülbelül 1,6 millióan beszélik valamilyen szinten őseik nyelvét.

A javaslat heves vitát váltott ki Írországban. Annak ellenére, hogy sokak rettegett tantárgya volt az iskolában az ír nyelv, közvélemény-kutatások azt bizonyítják: a lakosság támogatja a nemzeti nyelv megmentését, akár a kötelező oktatás árán is.

– Régi vita, hogy vajon hogyan lehet megvédeni az ír nyelvet. Eddig az általános és középiskolában kötelező volt az ír nyelv, ám azt láttuk, hogy egyre kevesebben hagyják el az oktatási rendszert használható nyelvtudással – mondta lapunknak egy ír oktatási szakember, aki a Gaeltacht területén, ír anyanyelvű otthonban nőtt fel. Shane Kelly szerint a megoldás nem a követelmény eltörlése, hanem az oktatás megreformálása. – Az ír egy különösen nehéz tantárgy, sokan rettegnek tőle. A beszélt ír nyelvre kellene koncentrálni, és hogy legalább nagyjából értsék és alapszinten el tudjanak beszélgetni ezen a nyelven. Ki kellene találni, hogyan lehet a nyelvet sokkal „felhasználóbarátabbá” tenni, hogy ne legyenek negatív asszociációik az iskolai kudarcok miatt – mondta az ír oktatási minisztérium munkatársa, a legnagyobb ír diákszakszervezet, az UPI egykori elnöke. Elmondta: már vannak iskolák, ahol a napi félórás nyelvóra helyett a dráma-, zene- vagy művészetórába építik be az írt, közvetítő nyelvként. – Alsó tagozatban fontos ez, ritka, hogy valaki középiskolában kezd érdeklődni az ír nyelv iránt – mondta.

Véleménye szerint ha eltávolítanák az iskolai alaptantárgyak közül, az az ír nyelv halálát jelentené a Gaeltacht területein kívül. Itt mindig lesz, aki írül beszél, ám e nagyvárosoktól távoli, mezőgazdasági körzetekben egyre kevesebb a munkalehetőség, a fiatalok otthagyják szülőfaluikat. – Itt Dublinban egy barátom sem beszél írül, így én sem használom az írt nap mint nap. Felhígul a nyelv és a kultúra is. A célunk az kellene hogy legyen, hogy kiszélesítsük a nyelv használatát, a Gaeltachton kívülre is – magyarázta lapunknak adott telefoninterjújában Kelly. – Nem várhatjuk el, hogy mindenki az ír nyelv és kultúra szakértője legyen. A cél az, hogy az emberek értékeljék és értsék azt. Ehhez egy olyan nyelvet kell tanítanunk, amely nem formális és alkalmas egy közvetlen beszélgetésre – mondja.

Azzal egyetért, hogy az elmúlt években eltörölték azt a szabályt, hogy az egyetemi felvételihez és a közszolgálati állásokhoz jó ír nyelvtudással kell rendelkezni. – Ez nem tükrözi a jelenlegi Írországot. A lakosság ennél már sokszínűbb, az emberek mindenféle különböző nyelvet beszélnek – mondta. Elismeri: hasznos, hogy a többség angolul beszél, mert az a nemzetközi üzleti nyelv.

Ám ő maga az ír nyelv szerelmese és tanításának támogatója. – Az angol egy rideg, merev nyelv. Az ír azonban gyönyörű, a gael költészet fantasztikus. Írül olyan dolgokat is ki lehet fejezni, amit angolul soha – vallja. Ha lesznek gyerekei, ír nyelvű iskolába adja majd őket, és megpróbálja nekik átadni anyanyelvét. Kelly szerint olyan nagy lesz az ellenállás a Fine Gael törvényjavaslatával szemben, hogy az nem fog megvalósulni. – A következő kormány szerintem inkább megvizsgálja majd, hogyan tanítják az ír nyelvet – véli.