Csak semmi nyelvet, angolok vagyunk!
„Kizárt dolog. A felvételi vizsga az Európai Bizottságba a szakmai alkalmasságot ellenőrzi, és ennek része, hogy valaki több nyelven is dolgozni tudjon” – mondja lapunknak OlivierBailly, a brüsszeli bizottság (francia nemzetiségű) szóvivője. A felvételi követelmények közé tartozik, hogy minden leendő EU-tisztségviselő az unió hivatalos nyelvei közül legalább hármat jól beszéljen (ebbe az anyanyelve is beleszámít).
Ám hiába ügyelnek kínosan a földrajzi egyensúly betartására az Európai Bizottságnál, a britek alulmaradtak: míg az unió teljes lakosságának tizenkét százalékát adják, a bizottság (körülbelül 25 ezres) létszámának csupán öt százalékát. Londonban úgy vélik, hogy ennek alapvető oka a gyenge nyelvtudás – már csak azért is, mert a híresen nehéz brüsszeli felvételit mindenkinek idegen nyelven kell letennie. Igaz, Olivier Bailly egyéb gondokat is lát: „Nagy-Britanniában nem kapnak elég nyilvánosságot ezek a vizsgák, sőt általában az uniós karrierlehetőségek”.
„Döbbenetesen alacsonynak” nevezte az EU-ba pályázó britek számát José Manuel Barroso európai bizottsági elnök, aki a napokban David Cameron londoni kormányfővel is tárgyalt erről. (A tavalyi vizsgákon a jelentkezők másfél százaléka érkezett csak Nagy-Britanniából.) Megoldást keresnek –ígérte a Barroso–Cameron páros –, de Brüsszelből gyorsan megüzenték, hogy ez nem az egynyelvű felvételi lesz.
Már csak az hiányozna Párizsnak is, hogy újabb engedményt tegyenek az angol nyelvnek… Noha az Európai Bizottságban az angolt és a franciát használják munkanyelvként, az angol – különösen a 2004-ben csatlakozott tagállamok érkezésével – egyre inkább előretör. Ugyanez a helyzet a bizottság fordítószolgálatánál: míg tíz évvel ezelőtt fele-fele arányban érkeztek angol és francia eredeti szövegek, a fordítók ma már többnyire angol eredetiből dolgoznak.
„Angolul beszélnek a legtöbben az EU-tisztségviselők között. Persze ne feledjük, hogy Európa iskoláiban is ezt a nyelvet tanulják a legtöbben” – válaszolja érdeklődésünkre Dennis Abbott, az Európai Bizottság többnyelvűséggel foglalkozó (brit nemzetiségű) szóvivője. Egy 2008-as felmérésre hivatkozik, amely szerint az unióban a középiskolások 85 százaléka tanul angolul, ugyanez az arány a franciánál 25 százalék alá esett. Nemcsak a brüsszeli bizottságban féltik Molière nyelvét a franciák. Jean-Pierre Raffarin volt kormányfő például (akit Sarkozy elnök kért fel, hogy nemzetközi szervezetekben lobbizzon a francia minél szélesebb körű használatáért) New Yorkba utazott, hogy sürgesse: az ENSZ-ben az angol mellett a francia továbbra is maradjon a másik munkanyelv.
Teljesen kétségbeesni azért nem kell, az Európai Unióban a francia még mindig erősen tartja magát. Nem véletlen, hogy a magyar EU-elnökség előtt az elnökségi stáb tagjait francia nyelvtanfolyamra is elküldték –jobb későn, mint soha.
Az EU-állampolgárok 56 százaléka tud az anyanyelvétől eltérő idegen nyelven társalgási szinten beszélni. A luxemburgiak 99, a szlovákok 97, a lettek 95 százaléka jelezte, hogy legalább egy idegen nyelvet beszél. Magyarország esetében ez az érték 42 százalék – derül ki az Eurobarometer felméréséből. Az európai válaszadók 28 százaléka beszél két idegen nyelvet legalább társalgási szinten. Ez különösen Luxemburgra (92 százalék) és Hollandiára (75 százalék) jellemző. Magyarországon ugyanez az arány 27 százalék.
Továbbra is az angol a legelterjedtebb idegen nyelv Európaszerte. Az uniós polgárok 38 százaléka mondja, hogy legalább társalgási szinten beszél angolul. Az európaiak 14 százaléka beszél az anyanyelve mellett franciául vagy németül. Ezenkívül a spanyol és az orosz tartozik még az öt legelterjedtebb idegen nyelv közé (az orosz a 2004-es bővítéssel, főként a balti államok csatlakozásával magyarázható).
