Ahol otthon van az 5. flotta

2011-02-25

A kőolaj-szállítási útvonalak felügyelete, Irán szemmel tartása, a tálibok ellen vívott afganisztáni háború támogatása, újabban pedig a kalózkodás visszaszorítása – az Egyesült Államok haderejének bőven akad „dolga” a Perzsa (Arab)-öbölben.

Ennek megfelelően igen masszív a térségben az amerikai katonai jelenlét. Bahreinban, az Egyesült Arab Emírségekben, Katarban, Kuvaitban és Ománban működnek amerikai haditengerészeti és légi bázisok. Ezek mind az Egyiptomtól a Közel-Keleten át Közép-Ázsiáig húzódó térséget felügyelő Központi Parancsnokság (CENTCOM) alá tar toznak.

Az USA Afrika szarván, Dzsibutiban is állomásoztat erőket. A Camp Lemonnier haditengerészeti expedíciós bázis elsősorban a nemzetközi terrorizmus és a kalózok elleni küzdelemben jut fontos szerephez. Camp Lemonnier a 2008 őszétől működő Afrikai Parancsnoksághoz (USAFRI-COM) tartozik.

Az öbölben a legfontosabb amerikai katonai pozíció kétségkívül Bahrein – Manáma ad otthont az Arab- és a Vöröstengert, valamint a kelet-afrikai partokat is felügyelő 5. flottának. A monarchia kikötőit az 1950-es évekig a brit hadiflotta használta: a Union Jack-es zászlókat az utóbbi fél évszázadban a csillagos-sávos lobogók váltották fel.

Az AP és a The Christian ScienceMonitor szerint az 5. ﬂotta keretében jelenleg két repülőgéphordozó és 30 hadihajó, köztük tengerészgyalogosokkal megrakott, partraszállásra alkalmas kétéltű járművek őrjáratoznak a régióban.

A Bahreinban állomásozó amerikai katonák száma meghaladja a négyezret. Az Egyesült Államok az elmúlt évtizedben közel 1,4 milliárd dollár értékben adott el hadfelszerelést, a többi között F–16-os vadászgépeket, Apache és Cobra harci helikoptereket, a bahreini tüntetők minapi szétkergetésére bevetett Abrams harckocsikat a királyságnak. A szigetországban fenntartott USA-támaszpontok kulcsszerepet játszottak az 1990-es Öböl-háborúban és az Irak ellen 2003-ban indított, amerikai–brit vezetésű offenzívában.

A kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat, aki kulcsszerepet játszott abban, hogy 52 év polgárháború után békét kötött egymással a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) és a kormány. Az oslói döntés óriási gesztus: a kolumbiaiak múlt vasárnap a megállapodást népszavazáson utasították el, aminek eredményeképp kiújulhatnak a harcok.

Rogán Antal egy klubba helikopterezte magát Trumppal és Berlusconival

Nem Rogán Antal az első politikus, aki helikopteres röpködése kapcsán keveredik botrányba. A forgószárnyas jármű jó mulatság, csak drága. Ez a két tulajdonsága teszi különösen alkalmassá a döntéshozók korrumpálására: szeretnek rajta utazni, csak a fizetésükből nem engedhetik meg maguknak. Alább összegyűjtöttünk néhányat az elmúlt években a politikusok helikopterhasználatából kirobbant ügyekből.