A tervet az ellenzék „Afrikát idéző” lépésnek tartja, az érintettek pedig csekély hasznát látják.

A tervek szerint az intervenciós alapból 45 ezer gabonát szabadítanak fel, amelynek feldolgozására versenytárgyalást írnak ki. A kiőrölt, mintegy 30 ezer tonnányi lisztet pedig a humanitárius szervezetek osztják ki a létminimum alatt élőknek és a további rászorulóknak. Néhány héten belül mintegy 370 ezer személy helyzetén segítünk valamelyest, a fejenként 60–70 kilónyi ingyenliszttel –tájékoztatott a tárcavezető. A miniszterelnök asszony hozzátette: – Ezzel is igyekszünk enyhíteni azok gondjain, akiket leginkább sújtanak a rohamosan növekvő élelmiszerárak.

Perceken belül rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze Robert Fico. – Szlovákia nem közép-afrikai ország, ezzel az ostoba lépéssel a kabinet az egész országot alázta meg! Inkább azonnal határozzanak a rendkívüli bankadóról és állítsák viszsza húszról tizenkilenc százalékra az áfát. Ezzel megtelik az államkassza is! – harsogta az ellenzéki Smer elnöke. Egyik ellenzéki társa arra biztatta a kabinetet, hogy inkább vásároljon dán sertéshúst és azzal segítsen a rászorulókon. Radovan Durana neves szlovák közgazdász viszont az egyszeri rendkívüli segélyt tartaná a legjobb megoldásnak.

A váratlan hangzavarra az agrárminiszter reagált. – A rászorulók támogatására jóváhagyott uniós programnak megfelelő megoldást választottuk. Így brüsszeli forrásból kétszázezer eurót kapunk a búza feldolgozásáért, negyvenötezret pedig az adminisztrációs költségek fedezésére – közölte Simon Zsolt.

Megszólalt IvanMiklos pénzügyminiszter is. – A bankadóról uniós szinten, egységes szabályok elfogadása után kell dönteni. Különben az elhamarkodott lépés következményei a pénzintézetek ügyfelein csattannának – érvelt a pozsonyi politikus. Az érintettek felemás érzésekkel fogadták a bejelentést. –Azt állítják a nagyokosok, hogy januárban három százalékkal emelkedtek az árak. Én viszont azt üzenem nekik, hogy tavaly a hétvégi bevásárlásért harminc euró körül fizettem, múlt szombaton ugyanazokért az árukért már ötvennél is többet! Lisztből alig veszek évente tíz kilót, ezért nem sokat ér ez a látszatakció – csattant fel a révkomáromi Székely Jánosné, kétgyermekes elvált asszony hangja. A dunaszerdahelyi Pálffy Gézáné szerint viszont jól jön minden segítség. – A férjem munkanélküli, jómagam szociális segélyből élek, így tengődünk két kisfiunkkal együtt. Tudja mi lenne az igazi ajándék? – kérdi, hangját megemelve. – Ha a sok ígérgetés után munkahelyeket osztogatna ez a kormány!