A Líbián végigsöprő elégedetlenségi hullám egyelőre csak a szabadság torzszülöttjét hozta világra: elszaporodtak az interneten terjedő rémhírek –mondta a Népszabadságnak telefonon Marton Béla nagykövet. A rémhírek közé tartozik a magyar nagykövetség állítólagos elfoglalása. A hírnek azonban semmi alapja, hacsak az nem, hogy soros EU-elnökként a magyar diplomácia a figyelem előterébe került.

Az is tévesen jelent meg a sajtóban, hogy múlt csütörtökön behívtak volna a líbiai külügyminisztériumba, s számonkérték volna rajtam az EU vezetőinek Líbiával kapcsolatos nyilatkozatait – mondta Marton Béla. A hír úgy igaz, hogy az én kérésemre valamennyi EU-nagykövetet behívtak a Külügybe és tájékoztattak a kialakult helyzetről. Ott hangzott el, hogy a válságot a történelmileg megosztott Líbia keleti országrészének elszakadási törekvése váltotta ki. A líbiai kormány a Bengáziban kirobbant harcokat, a város bombázását azzal indokolja, hogy az al-Kaida el akarja szakítani az országrészt Líbiától és ott egy iszlám államot készül létrehozni. Az is elhangzott, hogy Oszama bin-Laden is Bengáziban készül kialakítani főhadiszállását.

A hivatalos magyarázatnak némileg ellentmond, hogy az elégedetlenségi hullám Tripolira is átterjedt, rendőrőrsöket, laktanyákat támadtak meg és a parlament egy épületrészét is felgyújtották a tüntetők – mondta a nagykövet. Elgondolkodtató persze – tette hozzá –, hogy a szigorúan ellenőrzött Líbiában a rendszerellenes felkelők hogyan juthattak hirtelen fegyverhez? Ez külső segítség nélkül nehezen képzelhető el.

Ha a líbiai felkelés gyújtózsinórját az egyiptomi forradalom jelentette is, s ha számos hasonlóság van is közöttük, a különbségek is jelentősek. A hatmilliós Líbiában távolról sem olyan élesek a társadalmi különbségek, mint Egyiptomban, s a hatalom mindig is ügyesen élt az olajbevételek adta osztogatás lehetőségével. A hadseregben például pár hete történt általános fizetésemelés, mintha Kadhafi megérezte volna, hogy a katonák adott pillanatban döntő helyzetbe kerülhetnek. Ez a pillanat eljött, de egyelőre nem világos, hogy a fegyveres erők utcára vonulása és – az egyiptomi történésekkel szöges ellentétben – éles lőszer használata felsőbb politikai döntés nyomán történte. Tény, hogy a tüntetők közé szép számmal vegyültek köztörvényes bűnözők, akik gyújtogatnak, fosztogatnak, külföldieket bántalmaznak – tette hozzá Marton Béla.

Nagy kérdés, hogy a hadsereg meddig marad Kadhafi ezredes mögött, s mikor ítéli úgy – mint Egyiptomban –, hogy a vezér további támogatása már a fegyveres erők hitelét is aláássa. A hatalmon belüli szakadást máris jól példázza az igazságügyi miniszter és számos külföldön dolgozó líbiai diplomata, nagykövet lemondása.