Ellentámadásban az arab rezsimek
Tüzet nyitottak tegnap líbiai biztonsági erők Bengáziban a kormányellenes megmozdulásokban megölt embereket gyászoló tömegre. Az arab világot lázban tartó tüntetések során a legbrutálisabban Líbiában lépnek fel a tiltakozók ellen. A biztonsági erők 173 embert öltek meg a tüntetések keddi kirobbanása óta a Human Rights Watch emberjogi szervezet adatai szerint. Az ellenzék fellegvárában, az egyébként továbbra is nyugodt Tripolitól mintegy ezer kilométerre keletre fekvő Bengáziba nem engedtek be újságírókat, de helyszíni beszámolók alapján világos: a biztonsági erők tüzet nyitottak a megmozdulásokban megölt embereket temető tömegre. Ezzel együtt a BBC szerint Bengázit többnyire a tiltakozók ellenőrzik, akik között olyan rémhírek terjednek, mely szerint a kormány elit csapatok, illetve afrikai zsoldosok bevetésére készül az ország második legnagyobb városában.
A véres leszámolások nyomán mintegy ötven líbiai vallási személyiség, értelmiségi és idős törzsi vezető vasárnap felszólította a biztonsági erők tagjait, hogy hagyják abba a mészárlást, mert „az ártatlan emberi lények meggyilkolását” tiltja Isten.
Líbia korlátozta az internethozzáférhetőséget, és zavarta az Észak-Afrikán és Közel-Keleten végigsöprő tüntetéshullámról részletesen tudósító Al-Dzsazíra arab hírtelevízió műsorát az egész térségben.
Az EU soros magyar elnöksége a hét végén megerősítette, hogy a líbiai külügyminisztériumba csütörtökön bekérették Magyarország nagykövetét. Tripoli azzal fenyegetőzött, hogy beszünteti az illegális bevándorlás elleni küzdelemben való részvételét, ha az unió továbbra is „bátorítja” a tüntetéseket – közölte Polner Gergely szóvivő az AFP-vel.
A Perzsa-öbölben, az V. amerikai flotta főhadiszállásául szolgáló Bahreinben is folytatódtak a politikai rendszer liberalizálását követelő tüntetések. El-Manámában több százan töltötték az éjszakát a Gyöngy téren, miután a koronaherceg parancsára kivonultak a rendőri és katonai alakulatok a fővárosból. Az országban általános sztrájkot hirdettek az ellenzéki csoportok. A síita ellenzék vezetői még fontolgatják, hogy elfogadják-e a kormányzat javaslatát a tárgyalások megkezdésére. Egyelőre nincsenek közvetlen tárgyalások a felek között. A Reuters beszámolója szerint a Gyöngy téren ismét sátortábort állítottak fel a tüntetők, s emlékhelyet állítottak a téren életüket vesztett tüntetőknek – a közhangulat nem támogatja a párbeszédet.
Az ellenzékiek Gyöngy téri demonstrációját csütörtökön és pénteken fegyveres rendfenntartó erők zavarták szét.
Csütörtök hajnalban három embert öltek meg és 231-et sebesítettek meg a fegyverüket használó rohamrendőrök, pénteken pedig katonák lőttek a tömegbe, aminek következtében 95 ember sebesült meg.
Az Egyesült Államok kulcsfontosságú szövetségesének számító Bahreinben a szunnita al-Kalifa-dinasztia uralkodik. Az ország síita többsége régóta panaszkodik arra, hogy hátrányos megkülönböztetés éri, ha állami állást akar betölteni, lakáshoz vagy egészségügyi ellátáshoz akar jutni. A szunnita nagyhatalom, Szaúd-Arábia felszólította az ellenzékieket, fogadják el a kormány által ajánlott párbeszédet.
Letartóztatták a jemeni szeparatista Déli Mozgalom vezetőjét vasárnap Ádenben, a fővárosban, Szanaában pedig lövések dördültek el az egyetemi campusnál, noha a rohamrendőröknek sikerült egymástól elszigetelniük a rendszerellenes tiltakozókat és a kormánypárti tüntetőket. Ibb és Taizz városban továbbra is százak tartanak ülősztrájkot, követelve Ali Abdulláh Szaleh elnök távozását. Ádenben megszigorították a biztonsági intézkedéseket, a fontosabb utcákon vasárnap harckocsik és páncélozott járművek jelentek meg. Az államfő vasárnap ismét párbeszédre szólította fel az ellenzéket, s az öt ember életét követelő hét végi tüntetésekért „a rendszeren és a törvényen kívül álló elemeket” tette felelőssé.
„A király uralkodjon, és ne kormányozzon!” – ez volt annak a több ezer tüntetőnek az egyik jelszava, akik vasárnap Marokkóban vonultak utcára. A főváros, Rabat egyik terén kétezren, Casablancában pedig több mint ezren gyűltek össze, hogy békés demonstráción követeljenek politikai reformokat és a király jogköreinek korlátozását. Az arab világot megrázó tüntetések során Marokkóban először vonultak utcára elégedetlenkedők. Elemzők szerint Marokkóban kevéssé valószínű a rendszer összeomlása. Bár az egyenlőtlenségek meglehetősen mélyek, a reformokat bevezető királyt széles körben tisztelik Marokkóban.
Pár hét viszonylagos nyugalom után ismét utcákra vonultak a kormányellenes tüntetők Tuniszban is. Tunézia fővárosában vasárnap már második napja tüntettek az átmeneti kormány lemondását, egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását és a parlamenti rendszer bevezetését követelő tunéziaiak, akik egyre csalódottabbak a bűnözés robbanásszerű terjedése és a szegények megsegítését célzó elégtelen kormányzati intézkedések miatt. Bár a kormány fi gyelmeztetett a tömegtüntetések tilalmára, a miniszterelnöki hivatal előtt vasárnap mintegy 40 ezren követelték a kormány lemondását és a bérek emelését. Két katonai helikopter alacsonyan körözött a tömeg felett, a rendfenntartók pedig a levegőbe lőttek, de a tüntetők a téren maradtak.
Westerwelle Teheránban: szabadok a német újságírók
A német kormány megerősítette vasárnap, hogy Guido Westerwelle külügyminiszter tárgyalt Mahmud Ahmadinezsad iráni államfővel Teheránban. Westerwelle szombaton négy órán át tartózkodott az iráni fővárosban, s hazafelé a kormánygépen magával vitt két, aznap szabadlábra helyezett német újságírót. Westerwelle személyében először járt német külügyminiszter Iránban azóta, hogy 2005-ben Ahmadinezsad került hatalomra. A berlini tájékoztatás szerint a külügyminiszter az „emberi és polgári jogokról” tárgyalt az iráni elnökkel. Teheránban az Európai Unió iráni politikájának kudarcaként értékelték Westerwelle villámlátogatását. A német külügyminiszter igyekezett kisebbíteni a találkozó jelentőségét. A látogatás valódi célja valószínűleg annak a két német újságírónak a kiszabadítása volt, akiket tavaly októberben börtönöztek be Iránban, s húszhavi szabadságvesztésre ítéltek. Az újságírók „bűne” az volt, hogy interjút készítettek egy házasságtörésért megkövezésre ítélt iráni nő fiával és ügyvédjével. Büntetésüket szombaton változtatták meg fejenként 50 ezer dollár pénzbírságra.
Két iráni hadihajó kel át hétfőn a Vörös-tengerről a Földközi-tengerre a Szuezi-csatornán keresztül – közölte mindeközben a hét végén a csatornát üzemeltető egyiptomi hatóság tisztviselője. Iráni hadihajók az 1979-es iszlám forradalom óta nem használhatták a Szuezicsatornát. Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter provokációnak nevezte, hogy Irán – amely ellenséges viszonyban van a zsidó állammal – a csatornán keresztül hadihajókat küldhet Szíriába. (MTI)
