Líbiában is az utcára mentek
Az egyiptomi hadsereg arról igyekszik meggyőzni az embereket, hogy vegyék fel a munkát, és hagyjanak fel a sztrájkokkal. Az emberek azonban Hoszni Mubarak elnök rezsimjének bukása után úgy gondolják: most már végre hangot adhatnak szociális követeléseiknek, ezért néhol ismét sztrájkolnak. Szerdán a Nílus deltájában lévő egyik hatalmas textilgyár dolgozói felújították a sztrájkjukat, magasabb béreket követelve.
A diktatúraellenes mozgalom átterjedt Líbiára is. Erővel oszlatott szét a líbiai rendőrség egy kormányellenes tüntetést a kelet-líbiai Bengáziban szerdára virradóra. Bengázi egyébként is a Kadhafi-ellenes mozgalmak középpontja, ahol korábban is voltak rezsimellenes megmozdulások. A városban erős iszlamista mozgalom működik. A tüntetők ellen a kormányzat bevetette saját embereit, miután a felvonulók azt kiáltozták, hogy „Nincs isten Allahon kívül és Moammer Isten ellensége!” Hírek szerint csaknem negyvenen kerültek kórházba sebesülésekkel.
Arról, hogy Líbiában forrnak az indulatok részletesen beszámol a nemzetközi média, például a BBC, a helyszínről érkező internetes kommentárokat felhasználva. A tüntetést ezúttal az robbantotta ki, hogy a hatóságok letartóztattak egy emberjogi ügyekben eljáró ügyvédet. A Kadhafi fiához, Szeif al-Iszlámhoz közel álló, Kurina című újság internetes oldala szerint az ügyvédet már elengedték. A Kurina tudósítása szerint a rendőrök azért léptek közbe, hogy véget vessenek a Kadhafi-hívek és – az ügyvéd elengedését követelők közé vegyült –„szabotőrök” összecsapásának. A hajnali incidensek után nem sokkal rendszerpárti demonstrálók vonultak fel a városban és más helyeken. Kadhafit éltették, és bírálták az al-Dzsazíra katari hírtévét, amely a tripoli vezetés szerint szítja a lázadást egyes arab országokban.
Legkevesebb négy tüntető sebesült meg szerdán a jemeni fővárosban, a rezsim bukását követelő diákok és a hatalom hívei között hatodik napja folytatódó összecsapásokban – jelentették szemtanúk és tudósítók a helyszínről. A hatóságok kétezer rendőrt küldtek az utcákra, hogy megfékezzék a 32 éve hatalmon lévő Ali Abdullah Szaleh elnöknek, az Egyesült Államok szövetségesének lemondását követelő tüntetéseket.
Újabb utcai zavargás volt Teheránban, amikor utolsó útjára kísérték a hétfői tüntetés egyik diákáldozatát. Ismét a kormánypárti fegyveresek zúdultak az ellenzékiekre. Az iráni törvényhozásban a kormánypárti többség halált követelt Muszavira és Karrubira, az ellenzéki mozgalom két vezéralakjára, akik egy ideje házi őrizetben vannak, és csak az interneten keresztül adnak ki nyilatkozatokat. Az iszlám köztársaság vezetői eltökélték, hogy vaskézzel fojtanak el minden ellenzéki tömegmozgalmat.
„Egyiptom érdeke is az Izraellel kötött béke”
Minket is meglepett – vallotta be Dan Meridor izraeli miniszterelnök-helyettes, titkosszolgálatokért felelős miniszter az egyiptomi forradalommal kapcsolatban tegnap a Magyar Külügyi Intézetben tartott előadásán. Elismerte, hogy pár nappal ezelőtt ő sem gondolta volna, hogy az események ilyen fordulatot vesznek. –Az első felvonásnak vége, a rezsim megbukott, de még teljesen nyitott, hova vezet mindez –mondta a miniszterelnök-helyettes. Kitért arra: az Egyiptom és Izrael között 1979-ben született békeegyezmény a régió stabilitásának sarokköve, így nemcsak Izrael, de Egyiptom érdeke is, hogy az életben maradjon.
Meridor elmondta, a világban paradigmaváltás tapasztalható, amelynek része, hogy a vallás egyre nagyobb teret nyer a politikában. Kifejtette, hogy képtelenek kompromisszumra azok a politikai szervezetek, amelyek úgy állítják be magukat, mint Isten akaratának tudói – Meridor ilyennek írta le a Hamaszt, a Hezbollahot, a talibant és az al-Kaidát. Lapunk kérdésére a miniszterelnök-helyettes nem fedte fel, vajon az egyiptomi Muszlim Testvériség mozgalmat is ebbe a kategóriába sorolja-e, de elmondta: nehezebb olyan szervezettel együttműködni, amely a vallásból nyeri politikai állásfoglalásait. Megjegyezte, hogy a Muszlim Testvériség térnyerése miatt Basar al-Aszad szíriai elnök és II. Abdullah jordániai király is aggódik. (Z. E.)