Kutyavilágban él Bukarest
Maricica asszony Bukarest 6. kerületében azzal kezdi a napot, hogy enni ad a kutyáknak. Ami nem egyszerű: hetven is elmúlt, és legalább másfél kilométert kell gyalogolnia az utca végéig, ahol két sugárút találkozásánál a járdaszigeten tanyáznak „a kutyái”.
Maga a járdasziget a tájépítészet remeke: fákat, sziklákat, sőt miniatűr dombokat helyezett el rajta a gondos városgazdálkodói kéz, a hó alól futballarénába kívánkozó pázsit kandikál elő. Tíz-tizenkét „szigetlakó” ugrándozza körbe a töpörödött asszonyt, miközben a rafiaszatyorból előkerül a szomszédoktól összeszedett csont, ételmaradék.
A sarkon egy bankfiók előtt cigarettázó tisztviselő látható nehezteléssel szemléli a jelenetet. – Minek etetni őket, maguktól is szaporodnak – méltatlankodik.
Különféle becslések szerint 50–100 ezer gazdátlan eb él a román főváros utcáin. A járványkórházban tavaly több mint tizenháromezer kutyaharapásos esetet láttak el, és a szám évről évre nő. Egyesek – ők alkotják a pragmatikus tábort – nosztalgiával emlékeznek a 2000-es évek elejére, amikor Traian Basescu főpolgármester elrendelte az akkor százezresre becsült gazdátlan kutyanépesség elaltatását.
Az intézkedés óriási felháborodást váltott ki bel- és külföldön, Brigitte Bardot személyesen járt közben Bukarest főpolgármesterénél. Az egykori francia filmcsillag állatjogvédő jött, látott, és meggyőzte Ba ses cut. Vagy azt hitte. Merthogy az írásos megállapodás ellenére Traian Basescu nem elégedett meg a kutyák ivartalanításával, és kisebb megszakításokkal folytatta a kutyák „lemészárlását” 2004-ig, amikor is államfővé választották.
Ám a Bardot-vizit nem maradt teljesen eredménytelen.
Menhelyek jöttek létre, amelyeket az állam és a civil szféra közösen tart fenn, és elkezdődött az ivartalanítás. Máig –Sorin Oprescu főpolgármester szerint – nem egészen 30 ezer kutyát ivartalanítottak. Az akció vontatottan halad, mert a befogott állatok jelentős részét a környékbeliek rendszerint a magukénak vallják, és többnyire már a kasztrálás előtt vindikálják. Menhelyből pedig nincs elég.
2006 januárjában, egy évvel Románia EU-csatlakozásának tervezett időpontja előtt a világsajtót bejárta a hír, miszerint kóbor kutya végzett egy japán turistával Bukarest központjában. A kutya egy ütőeret harapott el az áldozat lábán, a férfi (a román–japán baráti társaság elnöke) elvérzett, mire a mentők megérkeztek. Bosquitót viszont – így becézte a sajtó a „gyilkost” – sztárügyvéd védte az elaltatástól, sikerrel. Az ügy körüli felhajtást mutatja, hogy a felmentett kutyát németországi család fogadta örökbe. A napokban újabb tragikus esemény történt; egy 49 éves asszony halála irányította a kutyákra a sajtó és vele a hatóságok figyelmét.
Mihai Atanasoaei bukaresti prefektus egy éve még úgy vélte, elfogadhatatlan a kutyák elaltatása. Időközben arra a következtetésre jutott, hogy pénzszűke miatt a hatóságoknak meg kell barátkozniuk az eutanázia gondolatával. Bukarest ma ugyanott tart, mint tíz évvel ezelőtt: sem az ebekkel való együttélést érintő elgondolások, sem a kutyák száma nem változott számottevően.
