'Már a házasságot sem engedhetjük meg magunknak'
Egy adag hal 60 font lenne, de arról lemondunk. A kóláért még 2,5 fontot, a desszertnek szánt gyümölcsért pedig 40 fontot fizetünk, mert ez import. Összesen 230 egyiptomi fontot, azaz mintegy nyolcezer forintot hagyunk ott. Olcsóbban nem lehet megúszni az utcai étkezést. Beülünk a kocsiba, a benzin legalább olcsó, a forradalom óta csak egy font (34 forint), a korábbi 1,5 helyett.
Az egyiptomiak elégedetlenségében fontos szerepet játszott, hogy tavaly az üzemanyagárakat száz százalékkal emelték meg, a hús ára is majdnem a kétszeresére nőtt, ami a 400–500 fontos átlagkereset tükrében már igen sok. Ennyit keresnek az állami dolgozók is.
– Hogyan lehet ebből megélni? – kérdezem Abdelrahmant, egy szerény lakásban, a legalább húszéves kanapén, a kiszuperált tévé előtt. A csillárból egy kábel lóg ki, a végén kapcsoló, azzal kell felkapcsolni a villanyt. – Sokan két állást vállalnak. És itt mindenki a szülőkkel él, amíg meg nem házasodik. Bár már azt sem nagyon engedhetjük meg magunknak – mondja a 21 éves Abdelrahman, aki a tanulmányai helyett egy motelben dolgozik. A motel tavaly indult, de a fiúknak rendesen meggyűlt a bajuk az állammal.
Az emberek a fizetésüknek körülbelül a felét költik ételre. Az egyiptomi élelmiszerpiac kiszolgáltatottságáért több helyi közgazdász a hetvenes években kezdődött Infitah (Nyitott Kapu) politikáját okolja. Az állam ekkor nyitotta meg teljesen a piacot a külföldi befektetések előtt, kivonult a mezőgazdaságból és az iparból. Az elmúlt évek gazdasági jelentései viszont már a szociális problémákról, a fiatalok lehetetlen helyzetéről és társadalmi javak egyenlőtlen elosztásáról szólnak.
Az egyiptomiak húsz százaléka él havi 185 fontnál (6300 forintnál) kevesebb pénzből. A szegénység főleg vidéken súlyos, az ottani helyzetet nem is lehet Kairóhoz mérni.
A „befutott” fiatalok mintha más bolygón élnének. Ahmed, a 35 éves, családos pénzügyi elemző például bőven 5000 font (170 ezer forint) felett keres, a száznegyven brókercég egyikében. Nincsenek megélhetési problémái, pedig már két hete nem dolgozik. – Kétmillió dollárt vesztettünk mindennap a tőzsdén. De a gazdaság fél év múlva fellendül, és őszintébbek lehetünk a befektetőkhöz is. A szabadság jobb lesz az egyiptomi gazdaságnak is – mondja bizakodva.
A Vörös-tenger melletti egyiptomi turistaközpontokra már nem vonatkoznak a norvég külügyminisztériumnak azok az ajánlásai, amelyek nem tanácsolják az országba utazást. A svéd és a dán külügyi tárca már korábban hasonló közleményt adott ki. A norvég minisztérium szerdai közleménye továbbra is azt tanácsolja, hogy csak az utazzon Egyiptomba, akinek feltétlenül szükséges – de ez a megszorítás már nem vonatkozik a Vörös-tenger partjára.
A norvég hírügynökség szerint egy utazásszervező cég, az Amisol már március közepén újraindítja túráit, de a nagyobb ügynökségek nem tervezik, hogy május előtt utakat szerveznének az észak-afrikai országba. A tüntetések kitörése óta Egyiptomot elkerülik az egyébként a világ minden tájáról érkező turisták. (MTI)
