– Egy törvény bírálata nem egyenlő valamely ország sértegetésével – kérte ki újfent magának a magyar kormányzati vádakat Martin Schulz, az európai szocialisták frakcióvezetője kedden Strasbourgban. A kérdés azért került megint a figyelem előterébe, mert szerda délután az Európai Parlament plenáris vitát kezd a magyar médiatörvényről, és csütörtökön szavazni is akar egy határozatról, amelynek szövegéhez azonban nem csatlakozott minden frakció.

A szocialisták, a liberálisok, a zöldek és a baloldaliak közös tervezetet készítettek, és abban bíznak, hogy a papíron létező többségük a gyakorlatban is érvényesül, vagyis elfogadtatják a szöveget a képviselőkkel. A négy frakció külön-külön már ismertette elképzeléseit, és a különbségeket sikerült eltüntetniük. A lényeg, hogy alapjában véve egyetértenek azzal a levéllel, amelyet

Neelie Kroes EU-biztos küldött a magyar kormánynak még januárban, bár a három kifogás (a regisztrációs és a kiegyensúlyozottsági kötelezettség aránytalansága és ezzel kapcsolatban a szólásszabadság veszélyeztetése, azaz az alapjogi charta megsértése, illetve a külföldi székhelyű tartalomszolgáltatók szabályozhatóságát) emlegetését kissé technikai jellegűnek tartják. Igaz, támogatják e kérdések napirenden tartását.

Ám Schulz, majd később a zöldek társelnöke, Daniel Cohn-Bendit is érzékeltette, tarthatatlannak ítélik, hogy a Médiatanács tagjait egy párt jelöli. Fontosnak gondolnák a médiapluralizmus védelmét. A zöldek másik társelnöke, Rebecca Harms pedig megismételte, hogy a sajtó feletti állami ellenőrzést eleve elutasítják.

Az egyetértő frakciók keddi strasbourgi tájékoztatóin elhangzott: a magyar kormány azon érve sem állja meg a helyét, hogy a létező európai sajtószabályozásból merített. Igaz ugyan – mondta például Schulz

–, hogy másutt is működnek médiatanácsok, de azok öszszetételét másként határozzák meg. Nem fordulhat elő, hogy egy párt küldi a jelöltjeit a testületbe, mert kétharmados parlamenti többséget szerzett. A szakmai szervezeteket is be kéne vonni – tette hozzá.

A néppárti tervezet eközben méltatja a Fidesz-kormány demokratikus elkötelezettségét, felhívja a figyelmet rá, hogy folynak a tárgyalások, és az egész vitát pártpolitikai indíttatásúnak állítja be. A konzervatív és reformer frakció egyelőre szintén önálló, Bokros Lajos nevével is fémjelzett tervezettel állt elő, amely a magyar médiatörvénynek az európai szabályozásnak megfelelő megváltoztatását sürgeti.

Az Európai Bizottság kedd délután viszont még mindig vizsgálta a magyar tervezetet, bár Kroes biztosnak is meg kell szólalnia a szerdai vitában. A szóvivő, Jonathan Todd még múlt pénteken jelezte, hogy a magyar hatóságok minden erőfeszítést megtesznek a vita rendezésére. Ez alátámasztja azt a korábbi értesülésünket, hogy a sürgető uniós gazdasági és pénzügyi reformok közepette a magyar soros elnökséget nem kívánják össztűz alá venni Brüsszelben.

De a bizottságra éppen az Európai Parlament gyakorol nyomást, hogy keményebben lépjen fel „a mit lehet tenni a kétharmados többsége birtokában ellensúlyok nélkül törvénykező kormány európai mederben tartására” témában. Ennek egyik feltétele persze az lenne, ha a határozat csütörtökön átmenne. Igaz, még az egyetértő frakciók is ingadoztak az utóbbi napokban, van-e értelme szavazni, ha a felek éppen alkudoznak.

A magyar kormánynak is elemi érdeke lenne, hogy ebből a vitából kikeveredjék, mert presztízsét így is súlyosan megtépázták. Kedd este a European Policy Centre, az egyik legbefolyásosabb brüsszeli kutatóintézet az európai sajtószabadság helyzetéről rendezett eszmecserét, s a meghívón Magyarország Belarusszal és Kazahsztánnal került egy kalap alá.

Szavazás az Európai Parlamentben