Feloszlatták az egyiptomi parlamentet
Közel három héttel a forradalom kitörése után újra megindult a közlekedés a kairói Tahrir téren, a Mubarak-ellenes népfelkelés központjában. A 18 milliós főváros, Kairó utcáin ismét zsúfolt a kocsiforgalom, kinyitottak az üzletek is, a tőzsde azonban szerdáig még zárva tart. Az egyiptomi hadsereg már szombaton megkezdte az úttorlaszok elbontását a Tahrir téren. Felszámolták a tér északi bejáratánál, az Egyiptomi Múzeumnál létesített ellenőrző pontokat, s elszállították a kiégett autóroncsokat. A takarításban a civilek is segítettek. Már nem a katonák, hanem más, sokkal barátságosabb fegyveresek ellenőrzik a térre betérőket, akik fogadkoznak: minden év január 25-én eljönnek a Tahrir térre megemlékezni a népfelkelés kezdetéről.
Az egyszemélyi vezetéshez hozzászokott ország most kissé tanácstalan abban a kérdésben, ki is vezeti pillanatnyilag Egyiptomot.Talán éppen a kétségek eloszlatása miatt adott ki egy dokumentumot a hét végén a hadsereg, hangsúlyozva: az átmeneti időszakban a legfelső katonai tanács irányítja az országot, s ez idő alatt a tanács vezetője, azaz Mohamed HuszeinTantávi védelmi miniszter képviseli Egyiptomot külföldön. A kérdést nem ártott tisztázni, mert sokan úgy gondolták, hogy Egyiptom első embere most Omar Szulejmán alelnök, akit még Mubarak helyezett erre a posztra. Az átmeneti időszak egyébként hat hónapig tart, vagy addig, amíg az alkotmány módosítását követően meg nem tartják az elnök- és parlamenti választást.
A nyugati lapok kételkednek abban, hogy az átmenet olyan rendezett lesz, mint amilyennek ezt a térség stabilitásáért aggódó Washington reméli. A hadsereg ugyan fogadkozik, hogy hozzálát a változások menetrendjének felvázolásához, de várható, hogy egyes tábornokok ezt szabotálni próbálják. A hadseregben, amely csaknem hatvan éve jelenti a tényleges erőt a „trón” mögött, az idős, konzervatív tisztikar van túlsúlyban, csekélyek a demokratikus tapasztalatai, és alig ismeri a népfelkelést kirobbantó Facebook-nemzedéket – véli a londoni The Times.
Időközben megkezdődött Egyiptomban a zűrzavaros elmúlt három hét kárfelmérése is. Kiderült: számos, egyes közlések szerint 18 felbecsülhetetlen értékű tárgyat, köztük Tutanhamon fáraó idejéből származó szobrokat loptak el a kairói Egyiptomi Múzeumból.
A turisták után menekül a külföldi tőke is
A csaknem három hete tartó zavargások felemésztették Egyiptom egyéves bruttó terméke (GDP) csaknem tíz százalékát, és az alagút vége nem látható.
A külföldi tőke menekül, közgazdászok szerint ebből adódóan napi egymilliárd dollár veszteség éri a gazdaságot, az egyiptomi font bizonytalan lábakon áll, erős inflációs nyomás érződik.
Pedig a várakozások szerint Egyiptom a régióban az egyik legmagasabb, 5,5-6 százalékos növekedésre számíthatott volna 2011-ben. A válság miatt mintegy másfél millió turista hagyta el sietősen az országot és senki nem tudja, Egyiptom mikorra éri el a stabilitás azon fokát, hogy a turizmus újraindulhat. A turizmus az ország legnagyobb bevételt adó ágazata, az éves bruttó termék mintegy 11 százalékával. A hivatalos munkanélküli ráta eddig is tíz százalék feletti volt, nem hiva talosan pedig eléri a 40–60%-ot, különösen a fiatalabb, képzettebb korosztályt sújtva. A káosz jeleiről érkeznek hírek a Szuezi-csatorna működtetése körül is. Noha a hajóforgalom megindult, a naponta áthaladó mintegy 50 hajónak egy része nem fizet tranzitdíjat – jelentik izraeli források. Az egyiptomi válság gazdasági kihatása globális, hiszen a Szuezi-csatornán át szállítják a világ kőolajtermelésének több mint öt százalékát, a világexport több mint tíz százalékát. Hírügynökségi jelentések szerint a hajózás biztonságának garantálására az Egyesült Államok hat hajóegységből álló csapásmérő csoportot állomásoztat a Szuezicsatornánál, a Timszah tó térségében több mint kétezer tengerészgyalogossal, helikopterekkel. A Sínai-félszigetre betörő szélsőséges palesztin és iszlamista csoportok a napokban felrobbantották a Sumed gázvezetéket, amely Izrael szükségletének 40, Jordániáénak 80 százalékát fedezi. (D. P.)
