Magas rangú egyiptomi politikusok megerősítették csütörtökön a BBC-nek, hogy küszöbön áll a közel három évtizede Egyiptom élén álló Hoszni Mubarak elnök lemondása. Az információ állítólag magától a miniszterelnöktől, Ahmed Safíktól származott, de azt megerősítette Hoszam Badravi, a kormányzó Nemzeti Demokrata Párt szombaton kinevezett új főtitkára is, aki előzőleg több ízben tárgyalt Mubarakkal. Ugyanezt a hírt erősítette meg Washingtonból Leon Panetta, a CIA igazgatója, aki egy kongresszusi meghallgatáson elmondta, hogy „nagyon valószínű” Mubarak közeli lemondása.

Ezt megelőzően, csütörtök este katonai közleményt olvastak be az egyiptomi állami televízióban arról, hogy a fegyveres erők legfelső tanácsa intézkedéseket hoz a „nemzet védelmében” és „a nép legitim követeléseinek támogatásáról”. A Tahrir téren tartózkodó kairói katonai körzet parancsnoka is azt közölte a tüntetőkkel, hogy „ma teljesül minden követelésük” – írta az MTI.

A téren összesereglett tömeg hatalmas üdvrivalgással fogadta Mubarak várható lemondásának hírét, de többen kijelentették: nem fogadnák el, ha a 82 éves „Fáraó” Omar Szulejmán alelnöknek, az egyiptomi titkosszolgálat főnökének adná át a hatalmat. Ebben az esetben a transzparenseket átírnák, és Szulejmán ellen tüntetnének, mert csak radikális és a hatalom teljes megújítását célzó változásokat fogadhatnak el.

Az iszlamista Muzulmán Testvérek egyik vezetője szerint úgy tűnik, mintha katonai puccs történt volna, ami szerinte azért nyugtalanító, mert a probléma nem csupán az elnök, hanem a rendszer. A Tahrir téren csütörtök este, lapzártakor már azt skandálta a tömeg: nem katonai kormányt, hanem szabadságot és demokráciát akarnak.

Kairóban csütörtök este mindenki arra várt, hogy megjelenjen a televízióban Mubarak elnök, és személyesen jelentse be távozási szándékát. Előzőleg híre ment, hogy az elnök nincs jelen a legfelső katonai tanács ülésén, hanem a Sínai-félszigeti nyaralóhelyen, Sarm-es-Sejkben tartózkodik vezérkari főnöke, Szami Anan társaságában. Egy kormányzati forrás ugyanakkor arról tájékoztatta a külföldi sajtót, hogy Mubarak még tárgyalásokat folytat arról, hogy átadja-e a hatalmat Omar Szulejmán alelnöknek.

Már 24 órával korábban is minden jel arra mutatott, hogy a január 25-e óta tartó egyiptomi tüntetések során alapvető változás következett be Washington és Kairó viszonyában. Ha kezdetben még csupán mérsékletre intette a feleket a térségbeli stabilitás fenntartásábanmódfelett érdekelt Egyesült Államok, újabban nem rejtette véka alá, hogy kevesli azokat a politikai reformokat, amelyeket az egyiptomi kormány eddig végrehajtott. Robert Gibbs fehér házi szóvivő szerint Kairó a kivárásra játszik, pedig egyre nyilvánvalóbb, hogy a tömegdemonstrációk mindaddig folytatódni fognak, amíg nem következnek be kézzelfogható változások. Philip Crowley külügyi szóvivő ehhez egyfajta intésként hozzátette: fontos lenne, hogy a hadsereg önmérsékletet tanúsítson a tüntetőkkel szemben.

Semmi kétség, Washington hitelt adott annak a The Guardianben csütörtökön megjelent hírnek, miszerint az egyiptomi hadsereg titokban több száz, esetleg több ezer kormányellenes tüntetőt tartóztatott le a megmozdulások kezdete óta, és néhányat közülük meg is kínzott. Egyiptomi emberjogi szervezetek ezt meglepetéssel vették – a hadseregről az hírlett, hogy a tömegdemonstrációkat illetően pártatlan, csupán különválasztja a Mubarak melletti és elleni tüntetőket. Ezzel szemben dokumentumok igazolták, hogy emberjogi aktivistákat, ügyvédeket, újságírókat, sőt egyszerű embereket is őrizetbe vettek a katonák által ellenőrzött helyeken, sokakat közülük azóta is keres a családjuk.

Mubarak-ellenes tüntetők „hamarosan teljesülő követelésük”, vagyis a 82 éves államfő távozását ünneplik a kairói Tahrir téren