A zsidók már nem külső bűnbakok
Kilenc éve a lengyelek 43 százaléka még úgy vélekedett, hogy a zsidók túl nagy befolyással vannak az ország helyzetére. Mára ezt csak 22 százalék gondolja. A zsidókat 34 százalék tartja rokonszenvesnek, 32 százalék vélekedik róluk negatívan. Ez az első ilyen eredmény 1967 óta, amikor elkezdték a hasonló kutatásokat Lengyelországban – közölte a TNS OBOP. A közvéleménykutató intézet szerint csökkent azon válaszadók száma, akik nem szeretnének zsidókat a szomszédságukban, vagy azt tanácsolnák barátjuknak, ne házasodjon zsidóval.
Antoni Sulek, a varsói egyetem szociológiaprofesszora a Gazeta Wyborczában azzal magyarázta a változást, hogy a lengyelek már maguk mögött tudják a rendszerváltozás nagyját. Nem kell külső bűnbakokat keresniük a nehézségekért, nincs szükségük túl egyszerű magyarázatokra sem. Egy másik szociológus szerint annak ellenére alakult így a helyzet, hogy a lengyel társadalomban élnek még a zsidóellenes sztereotípiák, amelyeket erősít az elhíresült Radio Maryja is. A változás azonban jelzi, hogy egyre több lengyelnek vannak közvetlen tapasztalatai a világról, biztosabbak önmagukban, sikereikben.
A szociológiai kutatás közlésével egy napon volt Krakkóban az Arany aratás című könyv bemutatója. A kötet arról szól, miként fogadta a lengyel falu a háború évei alatt a menekülő zsidókat, s miként gazdagodtak meg sokan az elhurcoltak vagyonából. A szerző Jan Tomasz Gross amerikailengyel kutató, akinek több korábbi könyve is óriási vitát gerjesztett az országban. Ilyen volt a Szomszédok – A jedwabnei zsidók kiirtása, amely 2005-ben magyarul is megjelent. A mostani kötetet a Znak katolikus kiadó jelentette meg, múltfeltáró missziójára hivatkozva. A kiadó egyik vezetője már előre bocsánatot kért azoktól, akik sértve érzik magukat a kötetben feltártak miatt. – A lengyelek sem csak sasok voltak, voltak köztük keselyűk és hiénák is – mondta Gross könyvéről Barbara Engelking-Boni. A varsói vészkorszakkutató intézet történésze szerint a vita, amelyet a könyv provokál, „hasznos lesz”.
A lengyel kulturális miniszter felszólította egy tévéadásban az egykori koncentrációs táborok helyén létesített emlékmúzeumokat, változtassák meg internetes honlapjuk címét.
Pontosabban a .pl doménnevet cseréljék le. Ezzel azt akarnák elérni, hogy nácik megsemmisítőlágereit ne emlegessék „lengyel” táborokként. A nyilvános miniszteri felhívás következtében élelmes emberek megvették az összes lehetséges kiterjesztést, amelyet a táborok nevéhez lehet illeszteni. A treblinkai tábor emlékmúzeumának teljes csomagot kínált egy ügyes polgár. Az eu, com, info, org és net kiterjesztésű címeket csomagban 5000 zlotyért (1 zloty = kb. 70 forint) árulja a múzeumnak.
