Diplomaták őrizetben a Kerki miatt
A 17 ezer négyzetméteres ingatlantól a magyar állam hivatalosan három évvel ezelőtt vált meg, bár a tárgyalások már 2005-től folytak a magyar és az orosz fél között, ahogy arról lapunk 2006 folyamán többször hírt adott. A zárt tenderen a luxemburgi bejegyzésű Diamond Air győzött, amely az orosz Rosszimuscsesztvónak adta tovább az ingatlant, az orosz vidékfejlesztési minisztérium számára. Az épület jelenleg sincs használatban.
A 90-es években az épület a magyar cégképviseletek inkubátoraként és szolgáltatóházaként működött, ám idővel a moszkvai irodakínálat bővült, a szolgáltatások színvonala és a biztonsági helyzet javult, a Kerki helyiségei közül egyre több állt üresen. Az 1982-ben, tehát még a KGST idején épült, a kapcsolatok egészen más szintjére méretezett Kerki eladását a Külügyminisztérium az ingatlan rossz állapotára és csekély kihasználtságára hivatkozva kezdeményezte, az MNV, illetve jogelődje megbízása alapján. Ez ellen az akkor már piaci viszonyok között irodát bérlő magyar cégek, többek között a Richter Gedeon Rt. tiltakoztak, utóbbi az épület részleges megvásárlására is javaslatot tett. Ehhez azonban az elővásárlási joggal rendelkező orosz államnak is hozzájárulását kellett volna adnia, de a kezdeményezést már a magyar fél visszautasította. Az orosz kormányszékház és az amerikai nagykövetség közelében lévő épület nem egészen egyhektáros telken áll, amelynek tulajdonosa Moszkva városa, korlátlan idejű haszonélvezője a magyar állam volt. A Kerki jelenleg egy moszkvai villát bérel havi 15 ezer euróért.
– Iparkodjon, mert igény van rá – mondta hétfői országértékelő beszédében Orbán Viktor, szavait az elszámoltatási kormánybiztoshoz, Budai Gyulához intézve. A Kerki ügye akár ennek az „iparkodásnak” lehet a célpontja. Igaz, az egész ügylet és a vásárló Diamond Air bevonása az orosz állam jóváhagyásával történt. Az eladás körüli hűtlen kezelés gyanúja így közvetve az orosz felet is kompromittálhatja. Ez a szívélyesnek mondott, ám kevés eredményt felmutató magyar–orosz kapcsolatokra is árnyékot vethet.
Balázs Péter volt külügyminiszter lapunk érdeklődésére azt mondta: miniszteri megbízatása idején ő rendelt el vizsgálatot az épület eladása ügyében, s ehhez megkapta Bajnai Gordon kormányfő támogatását is. Az összegyűjtött anyagot átadta az Állami Számvevőszéknek és az ügyészségnek, valamint a kormányváltáskor utódjának, Martonyi Jánosnak. – A moszkvai ügyben büntetőjogi felelősséget nem tudtam megállapítani. Rendetlenséget tapasztaltam, de felmerült a hűtlen kezelés gyanúja is – fogalmazott a volt külügyminiszter.
Németh Zsolt külügyi államtitkár tavaly nyáron az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt azt mondta: a szocialista kormány elkótyavetyélte a moszkvai kereskedelmi kirendeltséget. Egy évvel korábban, még a külügyi bizottság elnökeként úgy fogalmazott, hogy a külügy megpróbálta elkenni, illetve utólag lepapírozni a törvénytelenségeket. A külügyi tárca megkeresésünkre most nem kívánta kommentálni az ügyet. Mindössze annyit közöltek, hogy az ügyészség nem kereste meg a minisztériumot. Decemberben a Külügyminisztérium 2010-es nívódíjának egyik nyertese Szabó András, az origo.hu hírportál munkatársa lett, aki cikksorozatot közölt a Kerki eladásáról.
A magyar diplomácia elmúlt évtizedeiben nem fordult elő, hogy egy volt külügyi államtitkárt és egy korábbi nagykövetet őrizetbe vettek volna. Tátrait pedig alig hat héttel azután tartóztatták le újra, hogy decemberben szabadlábra helyezték. Akkor a sukorói kaszinóberuházást érintő ingatlanügylet körüli visszaélések kapcsán ült. Abból az ügyből még nem lett vádemelés.
Horváthné Fekszi Márta 1977-ben jogi diplomával került a Külügyminisztériumhoz. A diplomáciai pálya minden fokát végigjárva lett 2005-ben közigazgatási államtitkár. Kijevben, aztán Bécsben volt konzul, később Los Angelesben főkonzul, főcsoportfőnökként vezette a tárca jogi szolgálatát is.
A Bajnai-kormány 2009 őszén nevezte ki a New York-i magyar ENSZ-misszió élére, ahonnan az Orbán-kormány tavaly ősszel hazahívta. Múlt szeptemberben a Duna TV-t felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány Fidesz által delegált kurátora, Szabó László azt nyilatkozta: Horváthné Fekszi Mártával szemben fölvetődik a befolyással üzérkedés gyanúja, mivel a Külügyminisztérium kabinetfőnökeként közbenjárt azért, hogy a tárca szerződést kössön az Európai Uniót népszerűsítő műsorsorozatra, amelyet családtagjainak vállalkozása gyártott le. A külügy és az EU magyarországi képviselete 2009 júniusában 84 millió forint értékben kötött szerződést a Duna Televízióval a Mi vagyunk az unió című heti műsorsorozat elkészítésére.
A szerződést 2009 novemberében meghosszabbították a következő évre, bruttó 153 millió forintért. Ugyanazon a napon a Duna TV 104 millió forintért megrendelte a produkciót a műsort addig is gyártó Horváth Televízió Bt.-től, a cég két tulajdonosa Horváthné Fekszi Mártának a férje és a fia – állította Szabó.
Székely Árpád 1981-ben végzett a Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemén.
1984–1989 között (Kelet-)Berlinben teljesített külszolgálatot, a rendszerváltás után a néhai Antall József miniszterelnök mellett dolgozott külpolitikai tanácsadóként. 1992-ben a magánszférára váltott, tanácsadó cége elsősorban a nehéziparban és az energetikában kapott megbízásokat, 2001–2002-ben rövid ideig az olasz tulajdonú, nyolc éve csődbe ment diósgyőri DAM Steel Rt. vezérigazgatója volt. 2004-ben az akkor külügyminiszter Somogyi Ferenc hívta vissza a külügybe, s egy év múlva nagykövetként Moszkvába ment. Nagyköveti kinevezését az akkor ellenzékben lévő Fidesz nem támogatta. Posztjáról három év után távozott, és a Demján Sándor érdekeltségi körébe tartozó TriGránit oroszországi érdekeltségeit irányította.
