Az iszlám világgal is foglalkozó kutató emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államokkal szemben igen kritikus álláspontot képviselő Muzulmán Testvérek (MT) népszavazásra bocsátanák az Egyiptom és Izrael között még 1979-ben, Camp Davidben kötött békeszerződést. A referendum valószínűleg a békepaktum elutasítását hozná. Egyiptom esetleges „kiesése” a közel-keleti Nyugat-barát rezsimek közül rendkívül negatívan befolyásolná a térség stabilitását.

Az adjunktus arra is felhívta a fi gyelmet, hogy az 1928-ban alapított MT rendkívül sokat változott négy generáció alatt. Léteznek náluk sokkal radikálisabb iszlamista erők is Egyiptomban. Bár 1984 óta független jelöltekkel indultak a parlamenti választásokon, mégsem lehet őket nyugati értelemben véve politikai pártnak tekinteni. Egyiptomot legszívesebben iszlám hátterű civil állammá alakítanák, ahol szerintük csak muzulmán férfi lehetne a 80 millió lakosú ország elnöke. Az 1970-es évektől kezdve elítélik az erőszakot. Így tettek, amikor néhány hete ismeretlenek robbantásos merényletet követtek el egy alexandriai kopt keresztény templom ellen. A fő bevételi forrásnak számító turizmust támogatják, de a tengerparti fürdőhelyeken, így a magyarok által szívesen látogatott Hurghadában és Sarm es-Sejken is tiltanák az alkoholfogyasztást, a nők pedig nem viselhetnének „felül semmit”.

Csicsmann László szerint a Közel-Kelet egyik kulcsszereplőjének jövője a hadsereg, illetve a titkosszolgálat és az ellenzéki erők közötti tárgyalásokon dől el. Az biztos, hogy a szekuláris hadsereg nem kíván semmiféle külpolitikai irányváltást. A jelentős részben az Egyesült Államokban kiképzett tábornoki kar az Izraellel fennálló status quo híve, ugyanakkor nem kíván lemondani aWashingtontól kapott, éves szinten mintegy 1,5 milliárd dollárt kitevő katonai segélyről sem.