A nép rendszerváltást akar! –kiabálták a tüntetők a Szanaai Egyetem előtt. – Nemet mondunk a korrupcióra, a diktatúrára! – hirdették a kormányellenes transzparensek. – Nemet mondunk a rombolásra, a zendülésre! – feleseltek az elnök támogatóinak feliratai. Jemen fővárosában, Szanaában is a Tahrir (Felszabadulás) tér a demonstrációk helyszíne, akárcsak Kairóban. Itt gyülekezett mindkét tábor már szerda éjjel, sátrakat állítva fel, és küszöbön állt az összecsapásuk. Végül a kormányellenesek visszahúzódtak a néhány száz méterre lévő egyetem elé, s ott demonstráltak.

Noha a Jement 32 éve vezető Ali Abdullah Szaleh ezredes az arab világon végigvonuló, Jement is érintő tüntetésekből okulva szerdán bejelentette, hogy „az ország érdekében” nem indul a 2013-ban esedékes elnökválasztáson, és fiára sem akarja átörökíteni a hatalmat, az elégedetlenséget nem sikerült elcsitítania. Sőt kénytelen volt teljesíteni az ellenzék azon követelését is, hogy halasszák el az áprilisra tervezett parlamenti választást, mivel mindenféle voksolást meg kell előznie a politikai reformoknak. A jemeni ellenzék már decemberben, az arab világon végigsöprő forradalmi hullám előtt tiltakozó megmozdulásokat szervezett az elnök hatalmon maradási terve ellen, de akkor még nem tudott nagy tömegeket megmozgatni. A múlt heti megmozduláson –a tunéziai és az egyiptomi tüntetéseken felbuzdulva – már 16 ezren jelentek meg, tegnap pedig húszezres tömeg követelte a politikai változásokat.

A jemeni állam az összeomlás szélén áll. A hatóságok egyszerre viselnek hadat az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat helyi szárnya, valamint az ország déli részén élő szakadárok ellen, próbálnak békemegállapodásra jutni az északon élő síita lázadókkal, miközben a lakosságot elképesztő szegénység, egyharmadát valóságos éhín ség sújtja.

Feltehetően a szegénység miatti elégedetlenséget akarta meglovagolni az al-Kaida is, és ezért döntött úgy, hogy Jement a nemzetközi terrorizmus „tenyészhelyévé”, potenciális menedékévé teszi. Az egész világot fenyegető jemeni radikalizálódás ellen az egykori gyarmattartó Nagy-Britannia lépett fel a leghatározottabban.

A mai Jemen területén az első világháború után két protektorátus alakult: az északit az arab államok, s elsősorban Egyiptom, a délit pedig a britek támogatták. Az ENSZ által is támogatott dekolonializáció révén két önálló ország, a Jemeni Arab Köztársaság és a Déljemeni Népköztársaság alakult, de mindkét állam megszenvedte az önállóságot. Északon puccs puccsot követett, délen viszont a kommunisták vették át a hatalmat, megalakítva a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságot. Az el-elakadó országegyesítő tárgyalások végül 1990 májusában hoztak sikert, de a polgárháború éppen a jelenlegi elnöknek köszönhetően csak a 90-es évek közepére fejeződött be. A kormányerők azonban mind a mai napig fegyveres harcot vívnak az északi tartományokban bujkáló síita lázadókkal.