Veszélyben a diktátorok pénze
A tunéziai Ben Ali valószínűleg meglepődött, ha hozzá akart jutni Svájcban tárolt vagyonához. A berni kormány ugyanis – az észak-afrikai eseményeket látva – úgy döntött, hogy zárolja Ben Ali és negyven hozzátartozója számláit. Az alpesi ország immár kínosan ügyel rá, hogy ne fonódjon össze a neve a diktátorok illegálisan szerzett vagyonának elrejtésével és tisztára mosásával.
A pénzügyi központ jó hírnevének visszaállítására sajátos új törvényt is életbe léptettek tegnap: a lex Duvalier-t. A jogszabályt az egykori véres-(és enyves) kezű haiti diktátor, Jean-Claude Duvalier ihlette, de a jövőben egy sor korrupt államfő öreg napjait megkeserítheti. A háttérben hosszú jogi huzavona húzódott – azzal kapcsolatban, miként is lehet a jogtalanul eltulajdonított vagyont visszajuttatni annak az országnak, ahonnan ellopták?
A 25 évig franciaországi száműzetésben élő Duvalier és rokonai még 2007-ben fordultak a svájci államhoz azzal a követeléssel, hogy szabadítsák végre fel a család zárolt vagyonát, úgy hétmillió dollárt. Arra hivatkoztak, hogy az egykori diktátor elleni vádak immár elévültek, Haitin nem is emeltek ellene vádat, így semmi jogcím nincs a pénz zárolására. A svájciak arra kérték a családot, hogy bizonyítsák be, jogosan jutottak a több millió dollárhoz – magyarán nem az államkasszából lopták a pénzt. Ez nem sikerült.
Svájc ekkor már évek óta próbálta visszajuttatni a pénzt Haitire, ahol – tekintve, hogy ez a világ egyik legszegényebb országa – bizonyára hasznát vehették volna, csakhogy nem volt rá megfelelő jogalap. Haiti kormánya ugyan 1986-ban kérte, hogy zárolják a Duvalier család Svájcban őrzött vagyonát, de azóta sem emelt vádat a volt diktátor ellen. Erre azonban szükség lett volna a pénz visszautalásához.
Végül a svájci felsőház és a parlament tavaly közösen fogalmazott meg törvényjavaslatot arról, hogy ha egy ország túl gyengének minősül ahhoz, hogy a korábbi politikusok ellen büntetőeljárást indítson, úgy a svájci szövetségi bíróság dönthet arról, hogy a bizonyíthatóan illegális módon szerzett vagyont elkobozza, majd az adott országnak visszautalja. A pénzt valamely közérdeket szolgáló programra kell fordítani, ami az emberek életkörülményein javít. Az persze még kérdés, hogy mindez a valóságban hogyan fog működni.
A svájci hatóságoknak eddig is volt lehetőségük zárolni az illegálisan szerzett vagyonokat, és éltek is ezzel a jogosítványukkal: zárolták és viszszautalták a nigériai Sani Abacha, a Fülöp-szigeteki Ferdinand Marcos és a perui titkosszolgálatok élén álló Vladimiro Montesinos Svájcba menekített vagyonát (vagy legalábbis annak egy részét), ám a rendszernek megvoltak a maga korlátjai. A kongói Mobutu esetében például csődöt mondtak, és kénytelenek voltak 7,7 millió frankot kifi zetni a diktátor örököseinek. Mint a svájci külügyminiszter hangsúlyozta, a lex Duvalier-vel Svájc éppen azt szerette volna bebizonyítani, hogy immár úttörő szerepet játszik a jogtalanul összeharácsolt vagyonok visszaszolgáltatásában.
