Az uniós tagállamok már megkezdték a helyezkedést: a német–francia–brit trió a decemberi csúcson dobta be a közös kiadások befagyasztásának ötletét, tekintettel az országok hosszú sorát sújtó megszorító intézkedésekre. A héten azonban Brüsszelben konferenciát rendeznek a kohéziós politikáról, amely a fejletlenebb térségek felzárkóztatását szolgálja, s különösen fontos az új tagállamok számára. Az alapvető kérdés az, hogy a 2014-től induló új hétéves költségvetési időszak főbb számait határozzák-e meg, s ezekhez szabják a politikákat, vagy éppen fordítva. A brüszszeli konferencia nyitónapján a magyar Orbán Viktor jelenlegi, s a lengyel Donald Tusk következő uniós soros elnök is felszólalt, a célok meghatározása utánra javasolva a vitát a közös kasszáról, amelybe most a huszonhetek bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) alig több mint egy százaléka kerül.

Vitaindítójában a kibontakozó konfl iktusra tekintettel a szolidaritásra helyezte a hangsúlyt José Manuel Barroso bizottsági elnök, kinek szavaira azzal reagált a magyar kormányfő, hogy a versenyképesség és a szolidaritás célja nem ütközhet egymással. A miniszterelnök ellenezné, hogy a költségvetési vitát előrehozzák, mielőtt – részben a magyar elnökség alatt – áttekintenék az agrárpolitikát, az energiapolitikát és a kohéziós politikát. Elébe menve azonban a várható követeléseknek, azzal egyetértett, hogy a felzárkóztatási politikákat az unió valamennyi régiója számára elérhetővé kéne tenni, s nem csak az elmaradottabbak előtt megnyitni. S ahogy az Európai Bizottság őszi vitaanyaga is tartalmazta, a pénzeket mindinkább a teljesítmény alapján kellene odaítélni, s feltételül szabni a pénzügyi és strukturális reformok megindítását. A bizottság egyébként nyárra tervezi a jogalkotási javaslatok előterjesztését, amit nagyban befolyásolhat például e kétnapos konferencia is. A tanácskozásra nyolcszáz döntéshozót vártak a tagországokból és a régiókból.

A tét igen nagy, hiszen az EU kohéziós politikája a 2007–2013-as időszakban csaknem 350 milliárd eurót mozgósít –Magyarország számára ezen belül 25 milliárdot –, s összesen 455 nemzeti, illetve regionális programot támogat. Az eseményt megelőzően Johannes Hahn regionális biztos azt hangoztatta, hogy az EU-nak – különösen e nehéz gazdasági helyzetben – a kohéziós politika segítségével megvalósuló, jó és célzott befektetésekre van szüksége, az új 2020-as stratégiával összhangban. Andor László foglalkoztatási biztos azzal érvelt, hogy az elemzések bizonyították: a kohéziós politika valóban jelentős változást tud előidézni a foglalkoztatás, az oktatási lehetőségek és a társadalmi befogadás terén. Egyben gyorsítja a gazdasági növekedés ütemét és serkenti a versenyképességet.

Tegnap az Európai Unió soros elnökeként Orbán Viktor miniszterelnök találkozott John Monksszal, az Európai Szakszervezeti Konföderáció (ETUC) főtitkárával. Az ETUC – szokatlan módon – közleményben sürgette a soros elnököt a konzultációra, aminek az állt a hátterében, hogy az ETUC még tavaly év végén ígéretet kapott a megbeszélésre, de időpontot nem sikerült egyeztetni. Az esemény után Szijjártó Péter közölte: a résztvevők egyetértettek abban, hogy a mostani gazdasági válságra munkahelyek teremtésével kell válaszolni. Elfogadhatatlan az a gazdaságpolitika, amely a válságkezelést e nélkül képzeli el. Orbán elmondta: Magyarországon rendkívül alacsony a foglalkoztatás. Világossá tette, hogy a szakszervezetekkel közös cél a hazai 55 százalékos foglalkoztatottsági szint megemelése legalább az EU átlagát jelentő 65 százalékos szintre. (Munkatársunktól)

Orbán Viktor kormányfő az Európai Bizottság brüsszeli székházában