Ostromállapot Egyiptomban
Eltűnt a tüntetőkkel szemben korábban aktívan fellépő rendőrség az egyiptomi városok utcáiról. A katonai jelenlét ugyan továbbra is nagy, ám a fegyveres erők nem avatkoznak be a megmozdulásokba – tudatta a BBC. Beszámolók szerint a tiltakozók több helyen a katonai járművekre is felmásztak, akiket a katonák barátságosan fogadtak. Mindez jelzi, hogy a 30 éve hatalmon lévő Hoszni Mubarak helyzete korántsem olyan stabil, mint a zavargások kezdetén látszott, bár nincs szó arról, hogy a hadsereg a tüntetőket támogatná. Kairó felett vadászgépek szálltak el igen alacsonyan, két alkalommal a város központja közelében lépve át a hangsebességet, nagy robaj kíséretében.
Az elnöknek nem sikerült lecsillapítania a tiltakozókat azzal sem, hogy szombaton új kormányt nevezett ki Ahmed Safík vezetésével. A vasárnap is utcára vonuló tüntetők több tízezres tömege már együtt követelte Mubarak és Safík távozását. Az új miniszterelnök ugyanis a korábbi kormánynak is tagja volt a polgári repülést felügyelő miniszterként. Sokan Mubarak utódlásának előkészítését látják abban is, hogy az elnök szombaton Omar Szulejmánt, a hírszerzés főnökét nevezte ki alelnöknek. Az elmúlt 30 évben ilyen kormányzati poszt nem volt Egyiptomban.
Egyiptomban vasárnaptól betiltották az al-Dzsazíra katari székhelyű arab hírtelevízió tevékenységét, amely részletesen beszámolt az észak-afrikai országban zajló zavargásokról – írja az MTI. A kairói tájékoztatási minisztérium közlése szerint bevonták a csatorna egyiptomi működési engedélyét, munkatársaitól pedig visszavonták az akkreditációs kártyákat. A XXI. századi kommunikációs eszközök, az internet, a Facebook és a Twitter tömeges használata mellett az arabul sugárzó al-Dzsazíra vált a hatalom szemében közellenséggé, mert nem volt hajlandó manipulálni a híreket. Az al-Dzsazíra számolt be arról is, hogy a hét végén valójában ostromállapot alakult ki az egyiptomi fővárosban, s a hadsereg ellenőrzése alá vonta Kairó stratégiai pontjait. Mindeközben több ezer fogoly szabadult ki a börtönökből, köztük köztörvényes bűnözők, akik fosztogatni kezdtek. Minthogy a rendőrök eltűntek az utcákról, a helyi lakosok afféle önvédelmi brigádokat alakítva mindenhol maguk járőröznek. A főváros szállodái is önerőből kénytelenek fenntartani saját biztonságukat.
Szombat este ismét lángokban állt a kormányzó Nemzeti Demokrata Párt kairói székháza, de tűzoltót sehol nem lehetett látni. A székház egy része már pénteken kiégett, és sokan fosztogattak az épületben, bútorokat és számítógépeket elhurcolva az irodákból. Az al-Dzsazíra beszámolt arról is, hogy orvlövészek tüzeltek a belügyminisztérium épületének megrohamozására induló tüntetőkre. Katonák vették körbe szombaton az Egyiptomi Múzeumot is, s tüntetők csatlakoztak hozzájuk, hogy együtt védjék az épületet a fosztogatóktól. Helyenként lövések is eldördültek, több embert letartóztattak.
– Mubarak, Mubarak, vár a géped – hallatszott vasárnap reggel is egy kairói tüntetésen, amely így emlékeztette a 83 éves elnököt tunéziai kollégájának sorsára. (A térség tiltakozási hullámát elindító tunéziai zavargások miatt a múlt héten Ben Ali repülőn menekült külföldre.) Egyiptomot egyre több vagyonos család hagyja el különgépén, főként Dubai irányában. Eközben sok külföldi is menekül az egyre kaotikusabb országból. Az izraeli légitársaság szombaton mintegy kétszáz izraelit menekített ki, köztük a diplomaták családtagjait és turistákat. A kairói repülőtéren eközben további külföldiek ezrei várnak arra, hogy elutazhassanak, de ez nem egyszerű, mivel számos európai és amerikai légitársaság törölte kairói járatait. A légi közlekedés akadozása a turizmus leállásával fenyeget. Ez végzetes lehet a gazdaságra, hiszen az ágazat a GDP 11 százalékát adja: a tavalyi év első kilenc hónapjában 10,8 milliárd dollárt. Bár a tüntetések eddig csak Kairót s egy-két nagyvárost érintettek, vasárnap a vörös-tengeri üdülőhely, Sarm es-Sejk központi áruháza is kigyulladt, és fosztogatások is voltak. Ebben a régióban sok a külföldi: 15 ezer állandó orosz lakos is él itt és Hurgadában, sok ezer európai és néhány száz magyar turistával együtt. A kairói magyar nagykövetség szerint eddig egyetlen magyar turista sem kérte a képviselet segítségét. A külképviseletek ugyanakkor csak saját felelősségre javasolják az egyiptomi utazást.
Az ellenzéki megmozdulás élére állt Mohammed el-Baradei súlya egyre növekszik. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség korábbi főigazgatója csütörtökön tért haza, Mubarak távozását követelve. A politikus egyesíteni látszik az ellenzéket, miután vasárnap az évek óta betiltott Muzulmán Testvériség pártja is felhatalmazta őt, hogy tárgyaljon a kormánnyal. Ez növeli hátországát Baradeinek, hiszen a külföldi radikális iszlamista csoportok által példaképnek tekintett, ám Egyiptomban inkább a demokratikus reformok erőszakmentes véghezvitelét támogató szervezet a legnagyobb ellenzéki erő az országban.
A francia, német, brit vezetők közös közleményben fejezték ki aggodalmukat az egyiptomi események miatt, fontosnak nevezve a Mubarak által megígért politikai, gazdasági és társadalmi reformok megvalósítását. Ugyanakkor a szaúdi uralkodó, Abdullah király jelezte: minden külföldi beavatkozást elítélnek az egyiptomi eseményekbe. Szaúd-Arábia az egyiptomi stabilitásban érdekelt, így ezúttal Izraellel is egyetért, hiszen Benjamin Netanjahu kormányfő hasonlóan nyilatkozott vasárnap.
Peking szintén a változatlanság mellett állt ki, tartva a lázadás „ragadós” példájától. Olyannyira, hogy Kínában az internetes oldalakon minden olyan hír elérhetetlen, amelyben szerepel az „Egyiptom” szó.
Baradei a világi rendért
El-Baradei a tüntetők élén vasárnap este mielőbbi tárgyalás megkezdését ígérte a hadsereg vezetőivel. Az ideiglenes kormányfői szerepre is kész egykori NAÜ-elnök egyértelművé tette: demokratikus berendezkedést akar, és ebben nem gátolja, hogy az Iszlám Testvériség is támogatja őt. – Ez csak egy kis vallásos konzervatív csoport, amelynek nincs elég befolyása ahhoz, hogy átírja az alkotmányunkat, amely garantálja, hogy az országot polgári kormány vezesse – jelentette ki.
