Éles látás – szabad mozgás
Az Európai Bíróság nemrég olyan döntést hozott, amely Magyarországon is szabad utat nyit az EU más tagországaiban problémamentesen zajló üzletághoz: nevezetesen a kontaktlencsék internetes forgalmazásához. Az unió tagállamai nem tilthatják meg ugyanis a kontaktlencsék világhálón történő értékesítését – derül ki az Európai Bíróság (EB) határozatából. E szerint a kontaktlencsék netes eladásának tilalma nem tekinthető arányosnak a közegészség-védelmi szempontokkal.
Az optikusi szakmát immár harmadik generációban űző, Pécsett saját üzlettel rendelkező Keresztessy öt évvel ezelőtt vágott bele a kontaktlencsék világhálós értékesítésébe. A magyar piacon is jelen lévő nemzetközi márkák itthon bevezetett termékeit kínálta webáruházában. Az ÁNTSZ 2008 nyarán tartott a boltban helyszíni ellenőrzést, amely azzal zárult, hogy – egy 2004-es egészségügyi miniszteri rendeletre hivatkozva – megtiltották neki ezt a tevékenységet.
A hatályos magyar szabályozás értelmében a kontaktlencse forgalmazásához legalább tizennyolc négyzetméteres üzlet vagy külön helyiség kell. Emellett a kontaktlencsék forgalmazásához optometrista szakképesítéssel bíró vagy a kontaktlencsék területén képzett szemész szakorvos foglalkoztatása szükséges. Keresztessy és vállalkozása, a Ker-Optika Bt. esetében a feltételek teljesültek: pécsi üzletük több mint ötven négyzetméteres, a tulajdonos pedig optikus és optometrista szakképesítéssel is bír.
Az ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága mindenesetre kötötte az ebet a karóhoz. Azzal érveltek, hogy a webáruházban nem áll az ügyfelek rendelkezésére olyan képzett szakember, aki tanácsokat adhat, hogy a vevő a neki megfelelő terméket vegye meg. S a vásárló a figyelmét sem hívja fel senki a viselésből eredő kockázatokra.
Keresztessy és jogi képviselője,dr.Horváth Gábor 2009 elején a Baranya Megyei Bíróságnál (BMB) keresetet nyújtott be az ÁNTSZ jogerős közigazgatási eljárásban hozott tilalmával szemben. Az ügyvéd azt is indítványozta, hogy a BMB a tárgyalás mellett függessze fel a az ÁNTSZ lépéseit, s egyúttal a luxembourgi székhelyű Európai Bírósághoz fordult, azt tudakolva: vajon az uniós joggal összhangban van-e a magyar szabályozás, amely kizárólag gyógyászati segédeszközöket forgalmazó szaküzletben engedi meg a kontaktlencsék kiskereskedelmi értékesítését?
Az Európai Bíróság a Ker-Optika-ügyben több más uniós tagállam (például Csehország, Görögország, Hollandia és Spanyolország) gyakorlatát is tanulmányozta – mondta lapunk érdeklődésére dr. Horváth Gábor. Az EB végül arra jutott, hogy a magyar tilalom hatékony értékesítési csatornától fosztja meg a gazdasági szereplőket, és megnehezíti az ágazatban érdekelt vállalkozásoknak az érintett tagállam piacához való hozzáférését. A szabályozás így akadályozza az egyik fő uniós szabadságjogot, az áruk szabad mozgását az EU-n belül.
A luxembourgi döntés elismeri, hogy a magyar szabályozás azon kitétele, amely a kontaktlencse kiadását a szemészeti szaküzletekre korlátozza, a fogyasztók egészségének védelmét szolgálja. Ám ilyen szolgáltatásokat a szakorvosok szemészeti szaküzleten kívül is nyújthatnak – derül ki a Brux-Info által is ismertetett határozatból. Az efféle szolgáltatások a főszabály szerint csak a kontaktlencse első értékesítésekor szükségesek. Ezután elég, ha az ügyfél jelzi az első alkalommal megvásárolt lencsetípust, valamint a látásában a szemész szakorvos által is megállapított változásokat.
– Kétségkívül léteznek egészségügyi kockázatok, de ezek nincsenek arányban a magyar rendelkezéssel. Szerintünk a megoldás nem a netes értékesítés teljes tiltása. A kontaktlencsét forgalmazó webáruházakban olyan interaktív léptetőrendszert kell kidolgozni, amely minden kockázatra, továbbá ápolási és használati előírásra felhívja a figyelmet – hangoztatta lapunknak dr. Horváth Gábor. Emlékeztetett arra, hogy a magyar szabályozás nem tiltja az olvasószemüvegek hipermarketekben, „nagy kosárban ömlesztve” való forgalmazását. – Ez is a rendelet megalapozatlanságát mutatja, hiszen mi különbség van a kontaktlencse és az olvasószemüveg között, miért csak a kontaktlencse esetében van szükség a közegészség-védelmi szempontok betartására – fejtegette a pécsi ügyvéd. Ehhez Keresztessy azt tette hozzá: az interneten alapvetően olyanok vásárolnak lencséket, akik pontosan tudják, hogy mit viselnek. Praxisában eddig ilyen jellegű vásárlói panasza vagy vitás ügye még nem volt.
Az ügyben a BMB február közepén tart újabb tárgyalási fordulót, és Keresztessyék reményei szerint végleg megsemmisíti a közigazgatási végzést. Ezzel még nem ért véget a dolog: az egészségügyet felügyelő tárcának előbb-utóbb módosítania kell a kontaktlencsék hazai internetes értékesítését tiltó 2004-es rendeletet is. Ami felett azért is eljárt az idő, mert Magyarországon sokan külföldről, más EU-tagállamokból rendelnek maguknak az interneten kontaktlencséket.
