A fehérorosz elnök azokra a brüsszeli hírekre reagált, hogy az EU külügyminiszterei hétfőn esedékes találkozójukon újra vízumtilalmat rendelnek el Lukasenko és a belarusz kormányzat számos további tisztségviselője esetében. Brüsszeli hírek szerint már „elvi egyetértés” született a vízumkorlátozás visszaállításáról.

Az EU a 2006-os belarusz választások után döntött az uniós országokba való beutazás tilalmáról. Ezt 2008-ban felfüggesztette abban bízva, hogy a gesztus reformokra ösztönzi Lukasenkót.

Brüsszeli értesülések szerint Lukasenko mellett további 150 személyt érint a belépés tilalma az unió 27 tagországába. Várható, hogy megszigorítják azokat a pénzügyi korlátozásokat is, amelyekkel 2006-ban az EU megpróbálta elvágni az elnököt és legfőbb munkatársait a külföldi bankszámláktól. Brüszszelben elképzelhetőnek tartják, hogy leállítanak minden tárgyalást Minszkkel a reformokat szolgáló pénzügyi segélyezési programokról is.

Lukasenko 1994 óta áll teljhatalmú rendszere élén. A decemberi választásokat övező fellépéssel, az ellenzéki megmozdulások erőszakos elfojtásával, letartóztatásokkal vívta ki újra az EU ellenszenvét és tiltakozását. A 80 százalékkal, Lukasenkónak negyedszer is győzelmet hozó manipulált választási eredmény ellen az utcán tiltakozó tömegeket a rendőrség brutálisan oszlatta szét, százakat vettek őrizetbe.

Tiltakozásként az EU és az Egyesült Államok nagykövetei bojkottálták Lukasenko január 20-i beiktatási ceremóniáját. Az Európai Bizottság minszki képviselője és tizenkét EU-tagország nagykövete inkább a litván fővárosban a fehérorosz helyzetről tartott konferencián vettek részt nemzetközi emberjogi szervezetekkel. Válaszként a nyugati kritikára a belarusz sajtó azzal vádolta Varsót és Berlint, hogy ők álltak a kormányellenes megmozdulások hátterében. „Bizonyítékunk van, hogy ők álltak a tiltakozás mögött, s ezt nyilvánosságra is hozzuk” – mondta tíz napja maga az elnök. Szerinte „nem többről, nem kevesebbről volt szó, mint kísérletről az ország legális kormánya elleni puccs kirobbantásáról”.

Catherine Ashton, az EU külés biztonságpolitikai főképviselője már a hét elején azzal fenyegette meg Lukasenkót, hogy nem léphet az EU területére, ha a hónap végéig nem engedi szabadon a bebörtönzött ellenzékieket. A politikai foglyok haladéktalan szabadon bocsátását követelte Washington is.

Lukasenko tegnap megismételte: kemény ellenintézkedéseket foganatosít azon országokkal szemben, amelyek részt vesznek a szankciókban. Fehéroroszország kártyája – írta a Reuters – a területén áthaladó gázszállítási útvonal lehet, amelyen érkezik az Európába irányuló orosz gáz majd húsz százaléka. Igaz, ezek orosz tulajdonban állnak.