Edmund Entacher tábornok, osztrák vezérkari főnök eljátszotta főnöke, Norbert Darabos védelmi miniszter bizalmát. A tábornok a Profil című hetilap legújabb számában bírálta főnöke elképzelését a sorkötelezettség megszüntetéséről. Darabos erre válaszul menesztette a vezérkari főnököt. Döntése még szociáldemokrata párttársainak körében is megrökönyödést váltott ki, míg az SPÖ-vel koalícióban kormányzó néppárt egyenesen sztálinista eljárásnak, a demokrácia sárba tiprásának minősítette. A hadsereg főparancsnoki tisztét betöltő osztrák köztársasági elnök, Heinz Fischer is magához kérette a minisztert, s megrökönyödésének adott hangot. Darabos azonban ragaszkodik döntéséhez, a magas poszt betöltésére pályázatot íratott ki.

Hírmagyarázatok szerint Darabos egyértelműen túlreagálta a vezérkari főnök kritikáját, ami azzal is összefügghet, hogy ő maga csak polgári szolgálatos volt, sorkatona sosem. Emiatt az osztrák tisztikar sohasem rejtette véka alá, hogy alkalmatlannak találja őt a miniszterségre.

Darabos múlt ősszel még azt mondta, hogy az általános hadkötelezettségnek Ausztriában nincs alternatívája. Azóta azonban megváltoztatta a véleményét, a decemberben elkészült új védelmi doktrínája már azt mondja ki: hagyományos haderő támadásával Ausztriának többé nem kell számolnia. Ehelyett új rendszerre van szükség, amelyben jutna szerep a hivatásos katonáknak, az átmenetileg szolgálóknak, az önkénteseknek és a polgári szolgálatot végzőknek is. Darabos hét különböző verziót dolgozott ki arról, miként is festene Ausztria jövendő hadserege. Az általa favorizált, svéd modellt követő elképzelés 9500 hivatásossal, 5500 határozott ideig szolgálóval, 7000 polgári szolgálatossal, 10 ezer önkéntessel számol, továbbá 23 ezer tartalékossal, akiket szükség esetén mozgósítani lehet. Ám tegnap kiderült, hogy Darabos hadseregmodellje 500 millió euróval drágább a korábban ígért 2,1 milliárd eurós öszszegnél.

Az általános hadkötelezettség megszüntetése eredetileg Michael Häupl bécsi főpolgármester ötlete volt. Az SPÖ nagy hatalmú alelnöke az októberi bécsi önkormányzati választások idején hozakodott elő vele, hogy ezzel is növelje győzelmi esélyeit. Häupl javaslatát aztán felkapta a kancellár, Werner Faymann, valamint a pártvezetés egésze. A szociáldemokraták korábban épp a hadkötelezettséghez ragaszkodtak, amit az ország semlegességének elválaszthatatlan részének tartottak. A változás mögött az Ausztriában hangadó Kronen Zeitung, illetve a közvélemény fordulása áll: a társadalom 60 százaléka már a hivatásos hadsereg híve. A politikában ez furcsa szerepcserét eredményezett: a korábban profi hadsereget követelő néppárt most az általános hadkötelezettség megőrzését sürgeti, legalábbis az alkancellár-pártelnök Josef Pröll már egyértelműen ezen a véleményen van.

Ausztria a négyhatalmi megszállás 1955-ös végével vezette be a hadkötelezettséget, amely 1975 óta az alkotmányban is benne van. A szolgálat fél év, de kiváltható 12 hónap polgári szolgálattal, a hadsereg létszáma ma 26 ezer fő. Európában egyre több ország választja a profi hadsereg modelljét: legutóbb épp Ausztria északi szomszédja, Németország döntött arról, hogy véget vet a hadkötelezettségnek.

Norbert Darabos védelmi miniszter