A férfi (akire a különféle határozatok csak M. S. S.-ként hivatkoznak) az amerikai hadsereg tolmácsaként dolgozott Kabulban, de a tálibok megpróbálták megölni. Elmenekült Afganisztánból, Iránon és Törökországon keresztül eljutott az EU területére, Görögországba – ahonnan Belgiumba utazott tovább, és menedékjogot kért.

Afrikai bevándorló Athén belvárosában. Se munkája, se papírja

A hányattatásai ekkor kezdődtek. A belga hatóságok – kihasználva adublini egyezményt – visszaküldték Görögországba az afgán férfit, aki hiá ba panaszolta el, hogy a görögöknél embertelen bánásmód vár rá. Ez ugyanis az EU-tagállamok által Dublinban aláírt egyezség lényege: a menekülteket mindenki visszazsuppolhatja a legelső országba, ahol az unió területére léptek.

Mihelyst M. S. S. megérkezett az athéni repülőtérre, őrizetbe vették, és húsz másik emberrel együtt szűk helyiségbe zárták, ahol koszos matracon aludt, és alig kapott enni. Három nap múltán a kezébe nyomtak egy menedékkérő igazolványt, és mehetett, amerre látott. Hónapokon át a legnagyobb szegénységben, hajléktalanként élt: nem kapott se szállást, se munkát.

S hiába ítélkezett úgy a minap az Európai Emberjogi Bíróság, hogy az afgán tolmácsot nem kellett volna Görögországba visszatoloncolni, és sújtotta pénzbírsággal mind a görögöket, mind a belgákat –ez aligha ad választ az alapvető kérdésre: mit kezdjen az EU a menekültekkel? Csak Görögországban legalább félmillió menedékkérő tengődik, nyomorúságos körülmények között, jogilag rendezetlen státusban.

Noha a gyors reakciók nem maradtak el, az érdemi megoldás egyelőre várat magára. Több EU-tagállam (Németország, Nagy-Britannia, Svédország, Dánia, Hollandia) is bejelentette a napokban, hogy leállítja a menekültek visszaküldését Görögországba. Ám a kormányok szerint a történtek inkább a görögök alkalmatlanságát bizonyítják – nem pedig azt, hogy a dublini egyezménynyel gondok lennének.

„Görögország aláássa a bizalmat, amelyre a közös menedékjogi rendszer megteremtéséhez szükség van” – kommentálta a bíróság ítéletét Melchior Wathelet belga bevándorlásügyi miniszter. Másként látja a dolgot Maria Hennessy, a Menekültek és Száműzöttek Európai Tanácsának munkatársa, aki az EUobserver hírportálnak azt mondta: „A dublini rendszer bukása ez. Megmutatja, hogy mennyire hamis a kiindulópont, miszerint a menedékkérők jogait Európa-szerte tiszteletben tartják.” Emberjogi csoportok jó ideje bírálják már a dublini egyezményt, amely néhány EU-tagországra rendkívüli nyomást helyez, a többiek pedig fi ttyet hánynak a szolidaritásra.

A történetnek ezzel koránt sincs vége: az Európai Emberjogi Bíróságon további 960, a dublini szabályozással kapcsolatos ügy van függőben, ezek többsége Görögországot érinti. A menekültek ottani sanyarú helyzete miatt más nemzetközi szervezetek (ENSZ, Európa Tanács, Human Rights Watch) is felemelték a szavukat, eddig mindhiába.