Előretolt kínai helyőrség Észak-Koreában
A phenjani propaganda a hidegháború évtizedeiben folyamatosan azt hangoztatta: a teljes függetlenség eszménye kizárja, hogy az ország területén idegen csapatok állomásozzanak. Az üzenet Dél-Koreának szólt, az ottani amerikai jelenléttel ellentétben a kommunista Északon nem voltak „baráti” – szovjet vagy kínai – alakulatok. Nemrég viszont megváltozott a helyzet: a Csoszon Ilbo szöuli lap úgy tudja, hogy múlt decemberben a Tuman határfolyón mintegy 50 kínai harci járműből, köztük harckocsikból álló konvoj haladt át a koreai Hörjong város felé. A délebbre lévő Amnok (kínaiul Jalu) határfolyón átívelő hídon kínai katonai terepjárók konvoja érkezett a KNDK-ba.
A szöuli elnöki hivatal szerint Peking és Phenjan korábban már folytatott tárgyalásokat arról, hogy egy kínai kontingens fog állomásozni a KNDK északkeleti partvidékén lévő Radzsin város környékén. Az ottani kikötő stratégiai szempontból rendkívül fontos Kína számára, ugyanis Oroszország és Észak-Korea közös határszakasza miatt az országnak nincs kijárata a Japán- (koreaiul Keleti-) tengerre. Először 2005-ben vetődött fel, hogy Kína megkapná a kikötő nagy részének működtetését, sőt vállalták, hogy finanszírozzák a határvidéktől a kikötőbe vezető műút megépítését. Az elmúlt időszakban sok kínai cég fektetett be a Radzsin–Szonbong különleges gazdasági övezetben. Az odalátogató gazdag kínai és orosz turisták számára makaói cégek kaszinót is építettek, ennek dolgozói kínai állampolgárok. Majd másfél évvel ezelőtt Kína döntő befolyást szerzett a stratégiai fontosságú kikötőben. A kínai érdekeltségek katonai biztosítása kétségkívül összefüggésben van a KNDK belső viszonyainak kiszámíthatatlanságával.
Kínai stratégiai kutatók attól tartanak, hogy bármilyen belső észak-koreai nyugtalanság esetén akár többmilliós menekültáradat is megindulhat a közel 1400 kilométer hosszú határ felé. A Csoszon Ilbo által megszólaltatott szöuli kormányközeli forrás szerint a páncélozott járműveket a zavargások elfojtásához, a terepjárókat a zöldhatáron menekülők feltartóztatásához lehetne bevetni. Amerikai kutatók még 2008-ban „modellezték” a KNDK összeomlását, a „forgatókönyv” szerint a kínai egységek a nukleáris fegyverek biztonságba helyezése mellett rendfenntartó tevékenységet végeznének. Kína és a KNDK még 1961-ben kötött olyan kölcsönös segítségnyújtási szerződést, amely vészhelyzet esetén lehetőséget ad a beavatkozásra.
Nyilvános kivégzés röplapok gyűjtéséért
Észak-Koreában nyilvánosan kivégeztek két embert, aki Dél-Koreából a határon átjuttatott röplapokat gyűjtött össze – közölte hétfőn egy dél-koreai szövetség vezetője. Csoj Szung Jong szerint az egyik kivégzett az észak-koreai hadsereg katonája, ő még a röplapok mellé rejtett pénzt is zsebre tette. A másik kivégzett egy 45 éves nő, aki eldugta a megtalált röplapot. Mindkettőjüket január 3-án lőtték agyon a fővárostól, Phenjantól 45 kilométerre fekvő Szarivonban. A mintegy ötszáz ember előtt végrehajtott kivégzést megelőzte egy ideológiai oktatás a Dél-Koreából többnyire léggömbökkel eljutatott röplapokról. (MTI)
