A tüntetők a Ganússi vezette ideiglenes, a választásokig hivatalban lévő kormány lemondását követelték. A kabinet ugyanis a január közepén Szaúd-Arábiába menekült Ben Ali egykori munkatársaiból áll, miután az ellenzéki pártokat képviselő öt miniszter lemondott. Ganússi – aki 1999 óta volt miniszterelnök – több társával együtt kilépett a Ben Ali-féle pártból, majd televíziós beszédében közölte, hogy a választásokat követően visszavonul a politikától. Ám a kormány távozását követelőket sem Ganússi ígérete, sem az a bejelentés nem tudta lecsillapítani, hogy Ben Ali és felesége 33 hozzátartozóját követően a hét végén házi őrizetbe helyezték

Abdallah Kallelt, a szenátus elnökét, volt belügyminisztert, miként Abdel Aziz Ben Dhiát, a régi rendszer ideológiai főtanácsadóját is.

Vasárnap egyébként az elmúlt hónap hivatalosan 78 halálos áldozatának emlékére elrendelt háromnapos gyász utolsó napja volt. Az ideiglenes kormány egy függetlennek nevezett bizottságot állított fel, amely hivatott kivizsgálni a biztonsági erők túlkapásait. A rendőrség magatartása egyébként gyökeresen megváltozott, hiszen továbbra is érvényben van a gyülekezési tilalom, ám a tüntetők ellen az utóbbi három napban nem léptek fel erőszakkal. Várhatóan mától újra nyitnak az iskolák, egyetemek, amelyek január 10-e óta vannak zárva. Megszűnt a külföldi újságok, filmek tilalma is, amelyeket eddig szigorú cenzúrának vetettek alá.

A politikai pártok, így nemcsak az eddig legális ellenzékiek, hanem a föld alá kényszerítettek – köztük az Ennahdha iszlamista mozgalom – szabadon készülhetnek a választásokra az ígéret szerint. Az iszlamisták már megjelentek a tüntetéseken, s londoni száműzetésben élő vezetőjük közölte, hogy készül haza. A külföldi megfigyelőket viszont aggasztja, hogy milyen erőt képviselnek majd az iszlamisták Tunéziában, amely Észak-Afrika eleddig leginkább világias jellegű országa volt.

Tüntetők a kormányfői hivatal előtt