Orbán az eurót védi Kairóban
Orbán Viktor vasárnap délelőtt, miután Kairóban találkozott Amr Múszával, az Arab Liga főtitkárával, elsősorban az Európai Unió és az arab világ közötti szoros gazdasági együttműködés fontosságát emelte ki. Elmondta, a magyar EU-elnökség alatt is a gazdaság az egyik legfontosabb kérdés, ugyanis az Európai Uniónak jelenleg számos belső problémája van, amelyek elsődlegesen gazdasági jellegűek. Ezzel összefüggésben ismét megerősítette, fő cél az euró megvédése. A továbbiakban úgy fogalmazott, „mi nem hiszünk a civilizációk harcában, ebben nagyon veszélyes hinni (...), ehelyett mi az emberi méltóságban”, annak tiszteletben tartásában, az együttműködésben és a szabadságban hiszünk.
A magyar tárgyaló delegáció tagjaitól az MTI úgy értesült, hogy a megbeszélésen az Arab Liga főtitkára egyebek mellett tájékoztatta Orbán Viktort az izraeli–arab konfliktusról, a tunéziai, az iraki és a szudáni helyzetről. A találkozón téma volt az észak-afrikai térség stabilizációja is, ami – mint Orbán elmondta – mindenki számára szükséges.
Az Arab Liga főtitkárával lezajlott találkozó után Orbán Viktor részt vett a magyar–egyiptomi üzleti fórumon, ahol azt mondta: Közép-Európán múlik egész Európa gazdasági jövője. A miniszterelnök a konferencián röviden ismertette a magyar gazdaság helyzetét, megismételve: idén a deficit nem lesz több 3 százaléknál, és Magyarország egyike annak a két EU-tagállamnak, ahol csökkenni fog az államadósság. Kiemelte: a cél, hogy a fiatalok, az új generációk lehetőséget kapjanak arra, hogy munkájuk legyen, és családot alapíthassanak; ellenkező esetben ugyanis úgy döntenek, elhagyják az országot. Orbán Viktor szerint a munkával mint értékkel ma Magyarországon nemcsak újjászervezik a gazdaságot, a kulturális életet, hanem ezzel egy jövőképet is szeretnének adni a magyaroknak.
Szólt arról is, hogy nem híve annak a neoliberális felfogásnak, amely csak pénzügyi és költségvetési politikában gondolkodik, ő ugyanis úgy látja, egy országnak iparpolitikára is szüksége van. Mint mondta, a választások óta eltelt hét hónap, és a magyarok már nem olyan pesszimisták, mint akkor. Orbán Viktor szerint azokat, akik Magyarországon fektetnek be, nemcsak jó gazdasági lehetőségek, hanem egy barátságos nemzet is várja.
Az üzleti fórum utáni sajtótájékoztatón a miniszterelnök a keresztény–muszlimegyüttélésről szólva úgy vélekedett, kétféle iskola létezik: az egyik szerint természetes, hogy a különböző civilizációk között a modern korban összetűzések vannak. A másik úgy véli, ez egyáltalán nem szükségszerű, lehet együtt élni és együttműködni. A magyar miniszterelnök – mint mondta – utóbbinak a híve.
Orbán a magyar–egyiptomi gazdasági együttműködés lehetséges területei között említette a vasútépítést, a vízgazdálkodást és a környezet- és az egészségipart. Mint fogalmazott, ahogyan az arab világnak Egyiptom és Kairó a kiindulási pontja, úgy Közép-Európának Magyarország.
A miniszterelnök tegnap megbeszélést folytatott III. Senuda kopt pápával és Ahmed Tajjeb egyiptomi nagysejkkel. Felavatta továbbá az Aranycsapat egykori két legendás labdarúgójának, Puskás Ferencnek és Hidegkuti Nándornak az emléktábláját az Egyiptomi Labdarúgó Szövetség székházánál.
Az al-Kaida áll az alexandriai merénylet mögött
A kairói kormány szerint egy az al-Kaida nemzetközi terrorhálózathoz köthető gázai csoport követte el újévkor az észak-egyiptomi Alexandria egyik kopt keresztény temploma elleni öngyilkos merényletet. Habib al-Adli egyiptomi belügyminiszter közölte vasárnap, hogy a terrorcselekmény mögött az Iszlám Hadserege nevű szervezet áll. A hatóságoknak döntő bizonyítékuk van a szervezet érintettségére e „gyalázatos terrorcselekmény tervezésében és végrehajtásában” – mondta a tárcavezető.
A miniszter közlésére azonnal reagált a szóban forgó szervezet, és cáfolta érintettségét a merényletben. „Az Iszlám Hadseregének nincs köze a templomtámadáshoz Egyiptomban, habár magasztaljuk azt, aki elkövette” – közölte a szervezet szóvivője.
Alexandria egyik kopt keresztény temploma előtt pokolgépet robbantott fel egy öngyilkos merénylő január 1-jére virradóra, fél órával az éjféli mise után, amikor a hívők távoztak a templomból. A robbantásban 23-an meghaltak. Ez volt tíz év óta a legsúlyosabb merénylet az egyiptomi keresztények ellen. A robbantás után három napon át lázongtak a koptok Kairóban és más egyiptomi városokban. A világméretű dzsihádot (szent háborút) zászlajára tűző Iszlám Hadserege a Gázai övezetet uraló Hamasz mozgalom riválisa, és gyakran összetűzésbe kerül vele. A szervezet szellemi mentornak tekinti az al-Kaida vezetőit, osztja ideológiájukat, de sosem ismerte el, hogy bármilyen kapcsolata lenne velük. (MTI)
