Vlagyimir Putyin maga is rendszeresen ebben a szellemben nyilatkozott. Elnöki, majd jelenlegi, kormányfői évei alatt elvbenmindig támogatta ugyan az üvegkoporsóban nyugvó vezető valódi eltemetését, de hozzátette: ennek még nem jött el az ideje, hiszen a társadalom idős rétegeiben sokakat sértene az akció.

Kitérő válasza nem meglepő. A Levada Centr 2008-as felmérése szerint a lakosság 34 százaléka meghagyná Lenint a mauzóleumban, további 21 százalék a Kreml falánál helyezné el. (A város szívében nyugvó exkluzív temetőt tehát a lakosság többsége megőrizné.) Alig harmaduk támogatja csupán, hogy Szentpéterváron temessék el, ami egyébként Lenin személyes végakarata is volt. Ennek megfelelően ellenezte a mauzóleumot Lenin özvegye és fivére is. Ma is élő unokahúga, a 88 éves Olga Uljanova ugyanakkor kitartóan lép fel a megőrzéséért.

Az 1930-ra véglegesített mauzóleum vörösgránit épületének társadalmi megítélése még egyértelműbb: a lakosság 64 százaléka megőrizné, szemben a dózerolást javasló 12 százalékkal. (Nyolc százalék csak áthelyezné, a megkérdezettek hatoda pedig nem tudott válaszolni.) Lenin eltemetésének kategorikus ellenzője az Orosz Kommunista Párt (KPRF), amely szerint a JeR felvetése provokáció. – A vezetés kudarcot vall a reformokban, így inkább emlékműveket pusztítana el – jelentette ki a KPRF-et vezető Gennagyij Zjuganov.

Igaz, a KPRF nagy elődje, a Szovjet Kommunista Párt egyszer már végrehajtott egy nem kevésbé érzékeny akciót. A sztálini személyi kultuszt elítélő Nyikita Hruscsov pártfőtitkár kezdeményezésére 1961-ben (a november 1-jére virradó éjszaka) kiemelték a nyolc évvel korábban Lenin mellé helyezett Sztálin testét, hogy a generalisszimuszt a mauzóleum mellett temessék el.

Szakemberek tizenkét fős csoportja azóta már csak Lenin testének konzerválására ügyel. Állítják, hogy a test jól megőrződött, bár gyakran felmerül – erre emlékeztetett most Megyinszkij is –, hogy a II. világháborúban Tyumenybe menekített, majd visszahozott test 90 százalékát mára csupán viasz pótolja.

A nagy turisztikai értékkel is bíró, ingyenesen látogatható mauzóleum állami lefokozása már tizenhét éve megtörtént. Akkor szűnt meg a díszőrség, amely ma már a Kreml másik oldalánál lévő örökmécsesnél áll.

Vörös gránit, véres akciók

A mauzóleum nemegyszer volt tiltakozás célpontja a szovjet érában is. 1934-ben egy férfi fegyverrel célzott a bebalzsamozott Leninre, majd végzett magával, 1959-ben kalapáccsal törték be az üvegkoporsót, amely egy évvel később ismét megsérült, amikor egy férfi ráugrott Sztálinra és Leninre. 1967-ben és 1973-ban öngyilkos merénylők robbantottak az épületnél, több járókelő is meghalt. Legutóbb tavaly novemberben dobott a mauzóleumra vécépapírtekercset egy férfi, akit a pszichiátriára szállítottak.

Sorban állnak a moszkvai mauzóleumnál