Libanon a polgárháború szélén
Erre már volt példa 2008 májusában, és most sem elképzelhetetlen, hogy a radikális szervezet az utcán akar érvényt szerezni politikai súlyának. Kedden a Hezbollah fegyveresei azt szimulálták Bejrút utcáin, hogyan vehetnék át az irányítást.
A szunnita, síita muszlimok és keresztények közötti törékeny politikai egyensúly ismét kibillent a múlt héten Libanonban, az ország megint a polgárháború rémképével néz farkasszemet. A térségben Libanonban feszülnek egymásnak legkézzelfoghatóbban a Nyugat és szövetségesei, illetve Irán.
A libanoni kormány január 12-én omlott össze, miután az Irán és Szíria támogatását élvező Hezbollah miniszterei kiléptek a kabinetből. A válság kirobbantó oka az volt, hogy a 40 éves szunnita politikus, SzaadHaríri vezette kormány együttműködött azzal az ENSZ-bírósággal, amely apja, Rafík Haríri egykoriminiszterelnök 2005-ösmegygyilkolásának ügyében vizsgálódott – és a héten Hágában benyújtott titkos vádiratban feltehetően a Hezbollahot teszi felelőssé a bűntényért. A radikális szervezet tagadja, hogy köze lenne a gyilkossághoz. A Hezbollah azt kérte Haríritől, szakítsa meg a kapcsolatot a bírósággal – ő azonban nem tett eleget a kérésnek.
A kormányválságot először a szaúdiak és a szíriaiak akarták feloldani. A felek hajthatatlanok voltak, így Rijád ki is szállt az egyeztetésből. A török és a katari külügyminiszter két napon át közvetített Haríri és a Hezbollahot vezető Haszan Naszrallah sejk között – szintén sikertelenül.
Az ügy mindkét fél számára töréspont, politikai hitelük és jövőjük függ tőle. A Hezbollah ragaszkodik ahhoz, hogy ne Haríri vezesse az új kabinetet, az ügyvezető kormányfő azonban közölte: hétfőn megkezdi a kormány összeállítását. Bár a mérleg nyelvét jelentő drúzok tegnap bejelentették: a Hezbollah mellé állnak.
Mindkét félen óriási a politikai nyomás. A nemzetközi közösség nem engedheti meg, hogy az 1975 és 1990 közötti belharcok után Libanon újra lángba boruljon: ez az egész térség nyugalmát fenyegeti. Izrael már így is idegesen tekinget északi szomszédja felé. Nem kizárt, hogy a 2006-os libanoni háború óta tekintélyes arzenált építő Hezbollah egy Izrael elleni támadással gondolja megoldani a belpolitikai patthelyzetet – bár eddig az alkotmány szabályait betartva taktikázott.
Elemzők szerint Barack Obama amerikai elnök keze is meg van kötve: libanoni szunnita szövetségesei nem engedhetnek, hiszen azzal komoly győzelmet aratna Irán. De talán van egy még rosszabb forgatókönyv is. Az arab sajtó megszellőztette, hogy a hágai vádirat nem is a Hezbollahot, hanem az iráni legfőbb vezetőt, Ali Hameneit nevezi meg, mint a 2005-ös merénylet megrendelője. Ezt viszont Damaszkusz és Teherán is hadüzenetként értékelné.
