Ne törlesszenek a profitéhes cégeknek!
A tervek szerint milliókat segített volna ki a szegénységből az, hogy alacsony összegű hitelt kapnak, melyből vállalkozást indítanak. 2009-re több mint 90 millió ügyfél vett fel alacsony összegű hitelt 70 milliárd dollár értékben. A kölcsönért folyamodók fele Indiában és Bangladesben él.
Az elmúlt hónapokban azonban egyre több támadás éri a mikrohitelt nyújtó szervezeteket. Egyes gazdasági elemzők és a helyszínen végzett tanulmányok már korábban rámutattak: sokszor az alacsony öszszegű hitelek nem érik el céljukat, „nem mindenki felfedezésre váró üzletember”. – A mikrokölcsön nem csodafegyver – írta tavaly decemberben a The Financial Times hasábjain Jomo Kwame Sundaram, az ENSZ gazdasági fejlődésért felelős főtitkárhelyettese. Ám Indiában és Bangladesben a közelmúltban olyan politikai támadások is kezdődtek az intézmény ellen, hogy az már működésüket veszélyezteti.
Indiában azután lángoltak fel az indulatok, hogy az ország legnagyobb mikrohitel-intézete, a hét és fél millió ügyféllel rendelkező SKS augusztusban tőzsdére vitte részvényeit, és óriási profitot termelt tulajdonosainak – elsősorban alapítójának, Vikram Akulának. Sokan nagyon magasnak tartják a 20-30 százalékos kamatokat, és január óta csupán Andhra Prades államban 21 öngyilkosság történt. Közülük 17-en az SKS ügyfelei voltak, ám Akula szerint hiteleiknek nem volt köze tettükhöz.
Andhra Prades kormánya ezért úgy döntött, szigorúbb szabályozást vezet be a mikrohitelintézetekre, többek közt megtiltja a heti részletfizetési kötelezettséget; ezután csak havonta lehet törlesztést kérni az ügyfelektől. Voltak olyan politikusok is, akik arra szólítottak fel: mindenki hagyja abba a törlesztést a „profitéhes cégek” felé. Ezért hónapok óta csak nagyon kevesen fi zetnek. Egyes szakértők most attól tartanak, hogy emiatt az amerikai hitelválsághoz hasonló vihar söpörhet végig az ázsiai mikrohitelpiacon. Túl sok hitelt helyeztek ki ugyanis a cégek, olyan adósokhoz is, akiket nem készítettek fel megfelelően a pénz kezelésére. A kihelyezés feltételei sem voltak szigorúak: mivel biztos, ám nagy haszonnal kecsegtető befektetés volt a mikrohitelezés, ezért az elmúlt években a finanszírozásában megjelentek a nemzetközi nagybankok és pénzintézetek, minél több pénzt igyekeztek kiosztani.
A The New York Timesban írt cikkében Muhammad Junusz, a bangladesi Grameen Bank alapítója, a mikrohitelrendszer kidolgozója felemeli a szavát a profithajhász cégek ellen, és felelős hitelezésre szólít fel. Maga a 2006-ban Nobel-békedíjjal kitüntetett Junusz is támadások kereszttüzében áll hazájában: azzal vádolják, hogy egy másik szervezet számlájára irányította a norvég segélyalapból származó forrásokat a kilencvenes években, hogy kevesebb adót kelljen fizetnie. A norvég hatóságok minden vádat ejtettek, ám a bangladesi kormány vizsgálatot indított. Szakértők szerint az áll a háttérben, hogy 2006-ban a közgazdász pártot készült alapítani Bangladesben. A politikai pályáról később letett, ám sokak szerint a miniszterelnök, Sejk Haszina továbbra is riválist lát benne.
