– Az internetes és a blogoszféra nagymértékben megnyitotta az utat a demokratizálás igényének nyílt megjelenítése előtt. Ám a kínai elnök, ahogyan a párt központi bizottsága és az apparátus is, vonakodott attól, hogy érdemi nyitást hajtson végre – mondta egy sajtóbeszélgetésen Elizabeth Economy. A CFR Ázsia-tanulmányokért felelős igazgatója szerint azonban érthető az elvárás Barack Obamával szemben, hogy felvesse Nobel-békedíjas társa, a börtönben tartott Liu Hsziao-po (Liu Xiaobo) ügyét, azt üzenve ezzel a kínaiaknak: „nem feledkeztünk meg rólatok!”

Economy úgy látja: a Bushidőszakkal ellentétben – amikor is Hutól megtagadták például Washingtonban a legmagasabb diplomáciai protokollt – az Obama-adminisztráció tiszta lapot nyitva, kinyújtott kézzel közelített Kína felé, ám az azóta történt események (Google-konfliktus, cybertámadások, Liu Hsziao-po esete) ráébresztették: újra kell értékelnie álláspontját, és realisztikusabban kell látnia, hogy mivel tudná Pekinget érdemi együttműködésre bírni. – Ezt a felismerést tükrözték az amerikai miniszterek legutóbbi, keményebb nyilatkozatai.

Ezzel együtt, ami Hu mostani látogatásának médiaüzenetét illeti, a kínaiak megkapnak mindent, amit akarnak. A nézők otthon azt látják: Hut egyenlő partnerként, a lehető legnagyobb pompával fogadja az amerikai elnök – mondja Elizabeth Ecomomy.

Az utóbbi időben félreérthetetlen jelei voltak a kínai fegyveres erők – területi követelésekkel egybekötött – erőfitogtatásának is. – Ahogy Peking egyre jobban megmutatja az izmait, úgy Japánban is egyre felfokozottabb vita folyik a védelmi képességek növeléséről – mondja a Külkapcsolatok Tanácsának szakértője. Ám miközben a szigetország ún. önvédelmi erejének érdemi felpumpálása elsősorban a tokiói belpolitika kérdése, Tajpej esetében az Egyesült Államokat a tajvani kapcsolatok törvénye kötelezi a fegyveres védelemre. „Ez utóbbi kérdésben az elmúlt években komoly előrelépés történt, visszafogottabbá vált a felfokozott retorika, és a gazdasági kapcsolatok erősödése is pozitívan hatott.”