Frankenstein az Orbán-váróban
Gúzsba köti-e az unió soros magyar elnökségét a médiatörvényről kibontakozott vita, avagy sikerül elválasztani ezt az ügyet az EU számára fontos egyéb feladatoktól? Ez a tétje Orbán Viktor kormányfő szerdai strasbourgi szereplésének. A soros elnökséget adó ország miniszterelnökének a szokásoknak megfelelően ismertetnie kell a törvényhozókkal a fél éves programot. Ez általában rutinfeladat. De most nem az.
Ennek oka pedig a médiatörvény. Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésszakának bevezetőjeképpen kedden délelőtt a frakcióvezetők mondták el véleményüket. Mint várható volt, a Fidesz európai pártcsaládja, a Néppárt szolidáris, de maga is várja az Európai Bizottság értékelését a magyar médiatörvényről. A pártcsoport vezetőjét helyettesítő Mario Mauro kikérte magának, hogy bárki megkérdőjelezze a Fidesz demokratikus elkötelezettségét. Ám a többiek egyáltalán nem akarnak kitöltetlen csekket adni a magyar kormánypártnak. Sőt a zöldek nevében Daniel Cohn-Bendit és Rebecca Harms éppenséggel azt fejtegette, hogy kétharmados többségét hatalmának a kiterjesztésére és a demokratikus normák gyengítésére használja fel a Fidesz. Vagyis: a médiatörvény csak a jéghegy csúcsa. Kérdésünkre, vajon károsan befolyásolhatja-e a magyar uniós elnökséget ez a politikai vihar, Harms azt mondta: a kormány tekintélyét mindenképpen csorbítani fogja.
A szocialisták és demokraták frakcióvezetője, Martin Schulz hasonló kérdésünkre emlékeztetett rá: a napokban levélben kérte Orbán Viktort a törvény visszavonására, hogy az uniós elnökség az EU előtt álló nagy kihívásokra, a gazdasági kormányzás erősítésére, vagy a környezetvédelemre fordíthassa energiáit, s a következő hat hónap ne csupán a médiaügyekről szóljon. Megjegyezte azonban, hogy érzékel bizonyos eltolódást a magyar álláspontban. Arra utalt, hogy az első fél évben nem alkalmaznák a törvényt. Ám Cohn-Bendit azzal vádolta meg Schulzot, hogy lepaktált a Néppárttal, s a zöldek részéről kizárta, hogy a törvény jegelésére hivatkozva levenné a napirendről a kérdést. Lapunknak azt válaszolta Guy Verhofstadt, a liberális csoport vezére, volt belga kormányfő, hogy a maga részéről elválasztja a kérdéseket egymástól, vagyis miközben gőzerővel kellene munkálkodni az eurózóna és persze az egész EU gazdasági fellendítésén, külön vitát érdemes folytatni a médiatörvényről, amelyet ez a frakció is éles kritikában részesített. Ám a bíráló frakciók is elismerik: mind a huszonhét tagállamban szoros figyelemmel kellene követni a sajtószabadság érvényesülését és az alapjogi ügynökségnek évente jelentést kellene készítenie, hogy a bizottság időben akcióba léphessen, ha szükséges.
A zöldek is úgy látják: nem lehet kettős mércét alkalmazni. Vagyis a csatlakozni vágyó országok elé szigorú követelményeket állítani, míg a tagországok tévelygéseit elnézni. Utalt rá, hogy az EU semmit sem tett például az olasz médiaállapotok befolyásolására. Hozzátette: uniószerte aggályokat kelt a sajtószabadság érvényesülésének gyengülése, s ebbe a trendbe illeszkedik a magyar szabályozás. Harms kifejtette: a frakció jogi szakértői szerint a magyar médiatörvény nemzetközi és uniós szerződések hoszszú sorát sérti meg, ideértve a lisszabonit, s benne az alapjogi chartát. A szocialisták részéről Schulz azt mondta: lehetséges, hogy a magyar kormány átvett szabályozást más tagországok médiatörvényeiből, de a legrosszabb gyakorlatokat ültette át, így Frankenstein jött ki belőle. Ezért nem állja meg a helyét a magyar érvelés, hiszen a magyarhoz hasonló törvény nincs az unióban. A megszólalók kedden egyébként elsősorban amédiahatóság és a Médiatanács jogosítványait, politikai egyoldalúságát bírálták, cenzúra jellegét emelték ki. A liberális RenateWeber szerint a törvény olyan korlátozásokat tartalmaz, amelyek más országok szabályozásában nem jelennek meg.
Strasbourgba kedden délután érkezett meg Orbán Viktor, aki találkozott néppárti képviselőkkel, frakcióvezetőkkel, például Schulzcal és Verhofstadttal. A szerdai fellépés előtt az bizonyosnak látszott, hogy az EP egyelőre nem próbál meg határozatot hozni a magyar médiahelyzetről. Ugyanakkor az EP tegnapi ülésén képviselői kérdésre José Manuel Barroso, az uniós végrehajtó testület vezetője megerősítette, amit a szabadságjogi bizottság hétfő esti ülésén Neelie Kroes biztos ígért. Barroso szintén hangsúlyozta: függetlenül attól, hogy most Magyarország tölti be az EU soros elnöki tisztségét, az országot ugyanolyan tisztességes és elfogulatlan elbírálásban kell részesíteni, mint bármely más tagállamot. Mint mondta, az Európai Bizottság még ezen a héten levelet küld a magyar kormánynak, és abban újra kifejti a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályait.
