Díszlövések és problémák
David Rothkopf, a Clintonadminisztrációból ismert nemzetbiztonsági szakértő a The New York Times hasábjain négy „keserű pirulát” említ meg, amelyet – mint felvetésre kerülő problémákat – Washington várhatóan a finom falatok közé rejt. Ezekre – a kínai fizetőeszköz, a jen amerikai részről mesterségesen alacsonynak tartott árfolyamára, a masszív kínai aktívumban megmutatkozó külkereskedelmi egyensúlyhiányra, az emberjogi nézeteltérésre, valamint a Robert Gates védelmi miniszter pekingi látogatását is megzavaró katonai erőfitogtatásra – illetékes amerikai tárcavezetők is feltűnően utaltak nemrég. Obama –mint a 2009-es Nobel-békedíjas – morális kötelességének is tartják, hogy ne hagyja szó nélkül a tavalyi díjazott, a továbbra is börtönben lévő Liu Xiaobo sorsát. (Amit egyébként – kínai támogatással – az újraválasztására készülő Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár megkerült.) „Hu látogatása lehetőséget ad az Egyesült Államoknak, hogy világossá tegye: sokkal inkább szívesen lát egy liberalizáló Kínát világhatalommá válni, mint egy olyat, amely megtagadja polgáraitól a szabadságot és a jogállamiságot” – ajánlja Obama figyelmébe a The Washington Post. A világpolitikai kérdések sorában első helyen szerepel majd Peking befolyása Észak-Koreára. Washingtoni illetékesek eköz ben nyíltan beszélnek arról, hogy Pekingben megkezdődött az utódlási folyamat, és kétségeik vannak azt illetően, hogy a 68 éves, jövőre várhatóan távozó Hu mennyire ura a fejleményeknek, így például milyen mértékben tartja ellenőrzése alatt a hadsereget. A kínai elnök amerikai lapoknak adott (ritka!) interjújában kiállt a „népi demokrácia”, illetve a „demokratikus szocializmus” építése mellett, úgy vélve: a további nyitásra, reformokra a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan kerülhet sor. – Fel kell adnunk a csak „nyertes vagy vesztesben” gondolkodó hidegháborús mentalitást – nyilatkozta, megjegyezve: „nincs mit tagadni, hogy vannak közöttünk nézetkülönbségek és kényes ügyek”.
