A horvát államfő egy január eleji interjúban úgy nyilatkozott: várakozása szerint júniusra sikerül lezárni a tárgyalásokat. Ivo Josipovic szerint az elmúlt évben Zágráb kapcsolatai fejlődtek a szomszéd országokkal, különösen Szerbiával és Bosznia-Hercegovinával, és az országon belül lesújtottak a korrupcióra – ismertette a Poslovni Dnevnik című lapban megjelent beszélgetést az MTI. Josipovic hozzátette: ha a tárgyalásokat nem sikerül a megjelölt időpontra lezárni, akkor a zágrábi kormánynak át kell tekintenie álláspontját és felelősségét.

Támogatja a magyar elnökség a horvátok sietségét. Orbán Viktor magyar miniszterelnök az EU tanácsának internetes oldalán, az elnökség első napján megjelent interjújában is hangsúlyozta, hogy a soros elnökség kiemelt ügyének tekinti a bővítést, és pártolja Horvátország csatlakozását.

Jelentős lépést tett a cél felé a balkáni állam a decemberi, brüsszeli bővítési konferencián: három tárgyalási fejezetet lezárt. Ezzel Zágráb már 28 fejezetet kipipálhat a 35-ből.

Csakhogy a hátralévő hét fejezet között vannak a legrázósabb témák: a halászat, a mezőgazdaság és a versenypolitika is. Ez utóbbi azért kényes kérdés, mert a csatlakozásig Zágrábnak át kellene strukturálnia az ország teljes hajógyártási iparát. A korrupció elleni harc is kulcsfontosságú témának ígérkezik. Nem zárták még le az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok fejezetét sem – emlékeztet a BruxInfo hírportál.

Eddig sem haladtak zökkenőmentesen a csatlakozási tárgyalások. Horvátország 2003-ban kérte felvételét az Európai Unióba, egy évvel később lett hivatalos tagjelölt; a felvételi tárgyalások 2005-ben kezdődtek meg. Az elmúlt öt év a kemény tárgyalásokról szólt. Fontos kritérium volt, hogy Zágráb működjön együtt a hágai Nemzetközi Törvényszékkel. A kérdés 2005 végén, a háborús bűnökkel vádolt Ante Gotovina tábornok elfogásával rendeződött.

Sokáig a szomszédos Szlovénia is akadályozta az előrelépést, mert ragaszkodott hozzá, hogy a két ország rendezze területi vitáit. Ljubljana tavaly júniusban jelentette be, hogy elfogadja egy nemzetközi bizottság döntését a kérdésben, és nem blokkolja tovább a kül- és biztonságpolitikai fejezet megnyitását. Hátráltatta a tárgyalásokat, hogy a lisszaboni szerződés nem a tervezett időben lépett életbe az ír nem miatt.

További nehézség, hogy Horvátországnak és Törökországnak már nem elég a tárgyalási fejezeteket lezárni, hanem még azok megnyitása előtt bizonyos kritériumoknak kell megfelelniük. Zágrábra még 22 ilyen – EU-szaknyelven – benchmark teljesítése vár.

A következő EU-tagállam

LAKOSSÁG: 4,5 millió fő FŐVÁROS: Zágráb TERÜLET: 56 ezer km² MUNKANÉLKÜLISÉG: 18 százalék LEGFONTOSABB EXPORT-ÁGAZATOK: gép- és járműipar, textilipar, vegyipar

Halsütés a hajófedélzeten, Cres szigeténél