Még élnek a szlovák fóbiák

A legutóbbi koalíciós tanácskozáson sem született egyezség a pozsonyi kormánypártok között az állampolgársági törvény módosításának és a kisebbségi nyelvtörvény módosításának végleges tartalmáról.

Abban teljes az egyetértés, hogy a Robert Fico regnálása idején keresztülhajszolt, a könnyített magyar honosításra csípőből visszalövő pozsonyi jogszabályt módosítani kell. Méghozzá úgy, hogy aki kéri és megkapja más ország állampolgárságát, az nem veszítené el a szlovákot. A vita arról folyik, hogy a kettős állampolgárok számára Szlovákiában milyen bizalmi állások lesznek tiltottak. A Híd azt javasolja, hogy a megszorítás csak azokra vonatkozzék, akik beosztásuk során államtitkokkal is találkoznak – tájékoztatta lapunkat Bugár Béla.

– Azt is szorgalmazzuk, hogy a törvénytervezetből kerüljön ki az a mondat, miszerint „aki esküt tesz egy másik állam állampolgárságának felvételekor, az nem tekinthető többé a Szlovák Köztársaság lojális állampolgárának” – tette hozzá a Híd elnöke. Ján Figel, a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke szerint viszont ez a korrekt megoldás Szlovákia államiságának védelmére. – Ennek megfelelően nemcsak bizalmi állásokban, hanem a fegyveres testületekben sem szolgálhatnak kettős állampolgárok – szögezte le. A koalíciós tanácson olyan döntés született, hogy a Híd szakértői kétoldalú tárgyalásokon igyekeznek szót érteni szlovák partnereikkel a kisebbségi nyelvtörvény tervezett bővítéséről.

– A törvénytervezet kimunkálása során Knut Vollebaeknek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának az ajánlásait is teljes egészében figyelembe vettük. Szlovák partnereink elsősorban azt kifogásolják, hogy a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt az eddigi húszról tíz százalékra csökkentsük, amit elsősorban a szlovákiai ukránok, ruszinok és németek anyanyelvhasználati-jogainak érvényesítése érdekében szeretnénk elérni – nyilatkozta lapunknak Rudolf Chmel, a kisebbségi és emberjogi ügyekért felelőspozsonyiminiszterelnök-helyettes.

– A szlovákság válaszút elé érkezett – mondta. Vagy továbbra is ragaszkodik a más történelmi és társadalmi helyzetben hangoztatott és érvényesített nemzetállami eszmékhez, az egyetlen hivatalos államnyelvhez, vagy pedig a nyelvi sokszínűséget az egyik legnagyobb értéknek tekinti, amelyről legalább úgy kell gondoskodni, mint környezetünk védelméről. Ideje hát, hogy a többség végre megszabaduljon történelmi és jelenlegi fóbiáitól – hangsúlyozta Chmel.

Nyelvi „kisokos”

Nyelvi jogok Szlovákiában címmel jelent meg tegnap a somorjai székhelyű Fórum Kisebbségkutató Intézet új kiadványa. – Neves jogászok és más szakértők révén összegyűjtöttük és közreadtuk mindazokat a hatályos jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik a szlovákiai magyarok számára anyanyelvük használatát a különböző hivatalokban. Így bátorítjuk őket, hogy éljenek törvényes jogaikkal. A gyűjteménnyel felhívtuk a vegyesen lakott területeken tevékenykedő önkormányzatok, intézmények és hivatalok vezetőinek figyelmét arra, hogy kötelesek tiszteletben tartani a kétnyelvűséget, mert egyre többen feledkeznek meg erről – közölte megkeresésünkre Tóth Károly, az intézet igazgatója. (Sz. J. P.)

Dzurinda és Martonyi legutóbb Budapesten
Dzurinda és Martonyi legutóbb Budapesten
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.