Hosszú hetek hallgatása után megszólalt Szalai Annamária. A médiahatóság elnöke a Magyar Nemzetnek nyilatkozva azt mondta, nem fogják korlátozni a vélemények és a szólás szabadságát, nem fogják vizsgálni, mit írnak az újságok a véleményrovatban. A médiatörvényt ért bírálatokra úgy reagált, hogy a tévék és rádiók egyáltalán nem háborognak a tartalmi korlátozásokat előíró rendelkezések miatt, igaz, ők –ellentétben a nyomtatott és internetes sajtóval – ezekhez már hozzászokhattak. A médiatörvényt élésen kritizáló külföldi sajtóval kapcsolatban pedig azt mondta, a médiára kevés uniós közösségi szabály van, és nagyon nagy a tagállamok szabadsága. Szerinte a „mostanában hangoskodó” külföldi újságírók nemcsak a magyar, hanem a saját országuk szabályozását is támadják, mert mindenki azt szeretné, hogy az ő területén ne legyen szabályozás. A Médiatanács függetlenségével kapcsolatban leszögezte: ha a kormány a saját szája íze szerint nevezné ki a tagokat, „azzal sem lenne semmi baj”, hiszen Európában ilyesmire is van példa. Magyarországon viszont ezzel szemben a parlament kétharmada választotta meg a tanács tagjait, és az, hogy ez a többség most a kormánypártoknál van „egy politikai tény, de semmiképpen sem a demokrácia halála”.

Lapunk többször megírta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Szalai Annamáriát, a Fidesz egykori tagját és parlamenti képviselőjét kilenc évre nevezte ki a Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság elnökének, és egyben ő a Médiatanács elnöke is. A tanács négy tagját –Auer János, Kollarik Tamás, Koltay András és Vass Ágnes – a Fidesz jelölte és a kormánypárti többség szavazta meg. Azt is közöltük, hogy a törvény a teljes médiára vonatkozóan homályosan megfogalmazott tartalmi szabályokat ír elő, így alkalmas arra, hogy az újságírókat és a szerkesztőket jogbizonytalanságban tartsa, a hatóság pedig a médiumokat megbírságolhassa. A törvény nem fogalmaz egyértelműen arról sem, hogy az újságírókat milyen kivételes esetben kötelezhetik informátoraik, a médiumokat pedig üzleti titkaik kiadására.

Közben a köztársasági elnök ismét védelmébe vette a szabályozást. Schmitt Pál a külföldi nagyköveteknek adott új évi fogadásán azt mondta: Magyarországon teljes és maradéktalan a sajtószabadság. Ő is azt a kormányzati álláspontot képviselte, hogy ha az új médiatörvény szövege nem felelne meg a közös európai mércének, „nyitottak vagyunk annak átgondolására”. Szerinte mi sem bizonyítja jobban a teljes és maradéktalan sajtószabadságot, minthogy „harcos címlapos támadásokban lehet egyet nem érteni a kormány törekvéseivel vagy éppen a médiatörvénnyel”. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke viszont a Duna TV-ben azt mondta, a médiatörvény miatt kialakulhat egyfajta öncenzúra, mivel a szerkesztők, újságírók közül sokan nem tudják, miért és milyen büntetést kaphatnak a szabályozás alapján. Szerinte nem jó az országnak, hogy amédiatörvény kapcsán nagyon sok negatív írás jelent meg Európa összes államában.

A médiatörvény kapcsán megszólalt a WAZ lapkiadó csoport elnöke is. A WAZ öt megyei napilap, valamint a HVG hetilap kiadója Magyarországon. Bodo Hombach bírálta az Európa Tanácsot (ET), amely szerinte mulasztásokat követett el a délkelet-európai országok médiapolitikáját illetően. A Der Spiegelben felrótta az ET-nek, hogy „évek óta szemet huny a délkelet-európai média katasztrofális helyzete fölött”. Napjainkban „joggal merül fel a tisztázás igénye a magyar kormány új médiatörvényével kapcsolatban” –tette hozzá. Elmondta: „a sajtó szabadsága nemcsak Magyarországon forog veszélyben, hanem mindenekelőtt Szerbiában és Romániában is”. Az MTI berlini tudósítójának írása szerint decemberben a Süddeutsche Zeitung azt írta, hogy Bodo Hombach január közepére összehívta aWAZ-hoz tartozó magyarországi lapok főszerkesztőit, egyelőre csak „beszélgetésre”.

Semmi közös nincs a magyar médiatörvény és az uniós országok hasonló dokumentumai között, hacsak az nem, hogy itt is, ott is létezik sajtóirányítással foglalkozó hatóság – nyilatkozta a torinói La Stampának az ismert olasz jogász, Stefano Rodotá. A „Kezes” – ahogy Itáliában a köztiszteletnek örvendő jogvédőt hívják – szerint az Orbán sugallta dokumentum nem igazgatni hivatott törvény, hanem a sajtószabadság megfojtásának szisztematikus eszköze. Európa számos országában valóban léteznek sajtóirányítással foglalkozó intézmények, de ezek egyike sem próbálkozik meghatározni, vagy korlátozni a sajtóban megjelenő információk tartalmát. A jelenlegi sajtótörvénnyel a magyar média a kormánypolitika szócsövévé degradálódik – állítja az olasz sajtójogász. (S. A.)

Szalai Annamária