– Ebben azonban nem a január volt a mérföldkő. A drágulás inkább az előző fél évben zajlott le – mondta lapunknak Kaja Koovit. A gazdasági újságíró szerint ennek nem annyira az euró bevezetése, mint inkább a gazdasági krízis az oka.

– Nem hiszem, hogy rossz döntés volt az euró, amely lényegében már két éve a fizetőeszközünk, hiszen a korona árfolyama a 2011-es céldátum miatt eleve az európai valutához volt kötve. A különbség januártól csupán esztétikai volt – mondta Koovit, megjegyezve, hogy a kis észt gazdaságnak mindenképpen hasznára válik a közös fizetőeszköz. – Korai még értékelni az eurónk hatását, de logikusnak érzem, hogy ez növeli a bizalmat az ország gazdasága iránt. Korábban többször röppent fel hír a korona leértékeléséről, ami ugyan nem történt meg, de mégis bizonytalanságot szült. Ez a veszély most elhárult – jelentette ki a Postimees munkatársa, aki szerint az euró jövőjét illető viták ellenére Közép-Európában sincs alternatívája a közös valutának.

– Legfeljebb az a kérdés, hogy mikor vezetik be – jegyezte meg Koovit.

– Édesanyám tavaly hat koronáért vette a krumplit, idén már majdnem nyolcért. Csak ezt most már fél eurónak hívjuk – ad közeli képet az észt euróról Alekszandr Csapligin. A tallinni újságíró is elismeri azonban, hogy az áremelés már korábban végbement. Decemberben az infl áció 2009 azonos időszakához mérten hat százalék volt, az élelmiszereknél 14 százalék. – Tulajdonképpen a bevezetés pillanatában a maastrichti kritériumok inflációs kitételének már nem is feleltünk meg. Csak addig, amíg megadta az EU a jóváhagyást júliusban – mondta Csapligin. Tallinn az országot súlyosan érintő 2008-as gazdasági válság idején döntött az euróról, lényegében az amúgy is szükséges megszorításokat a közös valuta bevezetéséhez kötve. – Ez költségvetési fegyelmet adott ugyan, viszont óriási terhet rótt a lakosságra: egy 40 négyzetméteres lakás rezsije most 200 euró, míg az átlagos nyugdíj és a minimálbér 250 euró – mondta Csapligin, megjegyezve, hogy az elmúlt két évben nem váltotta be az ígéreteket a közelgő euró: nem jött több befektető és nem csökkent a 16 százalékos munkanélküliség sem. A munkanélküli-segély havi 67 euró, de az állástalanok 40 százaléka semmilyen juttatást nem kap. Ezzel szemben a finnországi munkanélküli-segély 700 euró, ami magasabb, mint a 640 eurós észt nettó átlagbér, miközben az árszint csak tíz százalékkal marad el az északi szomszédtól.

Az észt kormány a háromszázalékos költségvetési deficit biztosítása érdekében leállította a bérek négy százalékát kitevő nyugdíj-megtakarítások átutalását a magánnyugdíjpénztárba, felfüggesztve az öngondoskodást ösztönző nyugdíjreformot. (Igaz, a már megtakarított összeget nem vonta el, és a munkavállalók igény szerint fizetésük két százalékát továbbra is befizethetik. A kormány 2011 utánra ígérte a korábbi rendszer újraindítását.) – Emellett a kormány felélte a másfél milliárd eurós stabilitási alapot is, így kérdés, hogy mivel fogják biztosítani a jövőben a költségvetési egyensúlyt – tette fel a kérdést Csapligin, hozzátéve: az euró a gazdag országok klubja, és Észtország nagy árat fizet a tagságért.

„Határvillongás” Moszkva és Tallinn között

Oroszországból is lecsippentett egy darabot az új észt euró hátulján feltüntetett Észtország, állította egy orosz jogász. A 45 ezer négyzetkilométeres ország kontúrja Szergej Szeregyenko szerint nagyobb, mint a valóságban. Panaszával a tallinni orosz nagykövetséghez fordult.

Észtország moszkvai nagykövete visszautasította a vádat, elismerve, hogy lehet egy kis pontatlanság az ábrázolásban.

– Az első terveken voltak ugyan hibák, de a grafikust gyorsan kiigazították – mondta Simmu Tiik. Moszkva végül elfogadta a diplomata válaszát. Ugyanakkor míg az orosz panasz sokallta, addig néhány észt csoport kevesellte az érmén feltűnő országkontúrt. – Hiányoznak róla a Narván túli területek és Szetuföld java, noha ez az 1920-as tartui megállapodáskor észt terület lett – jelentette ki a szetu kisebbség képviselője.

Az észtek nagy árat fizettek az euróért