Véres zavargások Tunéziában
Több mint tízen haltak meg tegnap a tunéziai zavargásokban; szemtanúk beszámolója szerint Kaszerine városában a rendőrség tüzet nyitott a tüntetőkre. Az észak-afrikai országban csaknem négy hete tiltakoznak a fiatalok a tömeges munkanélküliség és a kilátástalanság miatt, az utóbbi három nap utcai összecsapásai
legkevesebb harminc halálos áldozatot követeltek, jelentette az MTI. A tuniszi kormány közölte: „további intézkedésig" bezárja az ország összes iskoláját és egyetemét, Zin el-Abidin ben Ali elnök pedig televíziós
beszédében 300 ezer új munkahely létrehozását ígérte 2012-ig, bejelentve, hogy februárra széles körű „nemzeti konferenciát" hív össze a foglalkoztatás gondjainak megvitatására. Az államfő ugyanakkor elítélte a közép-tunéziai városokban „álarcos huligánok által elkövetett megbocsáthatatlan terrorcselekményeket". Az állami TV7-es csatorna vasárnapi híradása szerint a tüntetők a hét végén köveket és Molotov-koktélokat
dobáltak bankokra és a hatóság épületeire. - A rendőrség „önvédelemből" használt fegyvert - hangzott el.
Majd egy hónapja tartanak a példátlan megmozdulások Tunéziában, amely az arab világ egyik legstabilabb államának számított a függetlenséget kivívó Habib Burgiba elnök szociális reformjainak, majd az utóbbi
évtizedek turisztikai beruházásainak köszönhetően. A fejlődés azonban főleg a keleti tengerparti részeket érintette, míg az ország belső és nyugati körzeteiben - ahová nem ért el a turizmus hatása - a munkanélküliség húsz százalék feletti, s különösen magas a fiatalok körében. December közepén Sidi Bouzidban egy fiatalember felgyújtotta magát, mert a rendőrség elkobozta zöldség- és gyümölcsösstandját,
miután engedély nélkül árult. Ez újabb lökést adott az elégedetlenségi hullámnak.
Az elnöki tisztet több mint két évtizede betöltő Ben Ali a megmozdulásokat erővel próbálta elfojtani. Az ellenzék a
kormányt tette felelőssé a kialakult helyzetért, így az elkeseredésért, hiszen a korábbi öt haláleset között öngyilkosságok is voltak, amit az iszlám vallás tilt.
Most a véres hétvégét követően a belügyminisztérium viszszafogottabban fogalmazott: elismerte a tüntetésekhez való jogot, ám a vandalizmussal szemben továbbra is az erő alkalmazását helyezte kilátásba.
