Hasonló reakciók lavináját indította el csütörtökön a dpa német hírügynökség, amely a magyar belügyminiszterre hivatkozva közölte: az Európai Unió októberre halasztja Románia és Bulgária schengeni csatlakozását. A magyar kormány pontosított, de a román politikum és a sajtó csaknem biztosra veszi a halasztást.

A stratégiai partnerség Párizzsal halott – jelentette ki Adrian Severin szociáldemokrata EP-képviselő, arra utalva, hogy Németország mellett Franciaország a fő ellenzője Románia schengeni belépésének. Az általában mérsékelt politikus (aki 2000–2002-ben az EBESZ-közgyűlés elnöke volt) a francia közrádió román nyelvű adásának nyilatkozva követelte Románia kilépését a Nemzetközi Frankofón Szervezetből. Szerinte veszélyes precedens készül, mert ezentúl bármely tagországtól meg lehet majd vonni egy jogot csak azért, mert egy másik tagállam úgy akarja.

Románia másodrangú ország, mert másodrangú országként viselkedik – vélekedett Ilie Serbanescu gazdasági elemző. Rámutatott, hogy Románia most először emelte fel a szavát uniós szinten, ezúttal is másodlagos kérdésben. Szerinte ugyanis a schengeni tagság nyűg, amelytől Magyarország – a határ kelet felé tolásával – igyekszik megszabadulni.

Dan Petre politológus úgy véli, Németország és Franciaország benyújtja a számlát, amiért Románia „elfelejtette” értesíteni a partnereit, mielőtt egyszerűsített honosítással több százezer moldovainak lehetővé tette a román állampolgárság megszerzését.

– Holott köztudott, hogy nem vagyunk képesek utánajárni, kinek adunk állampolgárságot – tette hozzá. Hasonlóan vélekedik Marius Nitu, a Gandul című lap elemzője, aki szerint a schengeni csatlakozást ellenző franciáknak és németeknek nem Romániával van bajuk, hanem a románokkal. – Papíron hiába a lehető legjobb a román vámosok és határőrök felszerelése, ha a kijevi kamionok észrevétlenül hatolnak át a határon. Milyen „technikai feltétel” garantálja, hogy ugyanott nem áramlanak be a drogok, a fegyverek és a bűnözők?

A politikával és a sajtóval ellentétben a közember szintjén nincs hisztéria. – Az emberek érzékelik, hogy Románia és a legtöbb tagállam között lényeges fejlettségbeli különbségek vannak, és ha hiányosságokat jelez az EU, belátják ennek jogosságát – magyarázta kérdésünkre Veres Valér szociológus, miért nem csapódik le „uniós pofonként” a schengeni csatlakozás időpontjának lehetséges kitolása.

Bár az utóbbi években némiképp csökkent, Romániában továbbra is magas az Európai Unió támogatottsága. Tavaly májusban, a válság teljében 56 százalék nyilatkozta azt, hogy az országnak hasznára van az uniós tagság.

– Az EU nagyarányú támogatottsága felnagyított elvárást tükrözött (hogy Románia nagyon hamar az átlag szintjére emelkedik), ezzel viszont az emberek már szembesültek. Ugyanakkor az EU-tagság azt is hozta, hogy el lehet vándorolni a fejlettebb régiókba, ez pedig valós lehetőségnek bizonyult –mutatott rá a szociológus. Véleményét alátámasztja, hogy az újságok honlapján az egyébként aktív fórumozók alig fűztek kommentárokat a Schengen-témát taglaló cikkekhez. A ritka kommentelők egyike (aki 2003 óta Spanyolországban él) saját példájára utalva bizonygatta, hogy a schengeni tagság teljességgel irreleváns.

Lótulajdonos Pietrosani román faluban. A közembert nem érdekli a schengeni csetepaté