A magyar külügyminiszterrel három magyar származású újságíró osztotta meg a stúdiót: a magyar jobboldali médiában támadott Paul Lendvai, Georg Paul Hefty, a Frankfurter Allgemeine Zeitung munkatársa, valamint a Berlinben és Budapesten élő író-újságíró Dalos György. Jelen volt továbbá a Kurier című napilap külpolitikai újságírója, Margaretha Kopeinig és Ursula Plassnik volt osztrák külügyminiszter is, aki ma parlamenti képviselő.

Bár előbb Horvátország uniós csatlakozásának a kérdése merült fel (amivel kapcsolatban Martonyi a tárgyalások befejezését a magyar elnökség idejére ígérte), a Pressestunde napirendjére hamarosan a magyar médiatörvény került.

A Kurier újságírója a beszélgetés során az európai értékekkel ellentétesnek ítélte a törvényt, és szerinte ezzel a magyar kormány eljátszotta a soros elnökségből adódó lehetőségeket. Megjegyezte továbbá azt is, hogy szerinte az Euró pai Bizottság túlságosan lassan foglal állást a magyar médiatörvényről, ezzel megterhelve és elbizonytalanítva a magyar elnökséget.

Martonyi, meghallgatva az újságírói bírálatokat, elismerte: a médiatörvényben bizonyos fogalmak túlságosan tágan értelmezettek, ezeket –már az Európai Bizottság állásfoglalásának ismeretében – a magyar kormány kész lesz jogilag pontosítani vagy kiegészíteni. Cáfolta, hogy a Dalos által kritizált kiegyensúlyozatlanságért pénzbüntetés járna. Szerinte a médiatörvény az emberi méltóságot veszi védelmébe, illetve elítéli a gyűlöletpropagandát, a raszszizmust és az antiszemitizmust, amit évek óta követel a külföld. Azt mondta: Budapest egyetért Barroso pénteki budapesti kijelentésével, miszerint az európai alapértékek nem vitathatók. Szerinte a bizottság állásfoglalása nem lassú, de Magyarországnak is az az érdeke, hogy minél előbb vége legyen ennek a kellemetlen vitának.

A műsorvezető szóba hozta a magyarországi válságadó ellen Brüsszelnél panaszt tevő multinacionális vállalatok és a bankadó ügyét is. Martonyi nemet mondott arra a kérdésre, hogy a magyar kormány esetükben is kész lenne-e döntését korrigálni. – A bankadót az érintettek tudomásul vették, az esedékes pénzt befizették – így a külügyminiszter, aki szerint maga az unió is töpreng a bankadó bevezetésén.

Ami a 13 cég panaszát illeti, szerinte Brüsszel csak azt vizsgálhatja, hogy Magyarország a rendkívüli adóval megsértette-e az egyenlő bánásmód elvét. Martonyi meglátása szerint nem történt jogsértés, mert ezek nem külföldi, hanem Magyarországon bejegyzett cégek. – A kérdés inkább az, hogy meddig kell a válságadót kivetnünk. Erről intenzíven tárgyalunk a külföldiekkel – mondta.

A kettős állampolgárság kérdésében a magyar külügyminiszter kijelentette: az új állampolgárok esetében a választójog kérdése nincs napirenden. Hangsúlyozta, hogy a szomszédos országokkal ma jobbak a kapcsolataink, mint 15 éve. – Az esetleges vitákat egymás között, harmadik fél bevonása nélkül rendezzük – emelte ki.

A mindvégig roppant diplomatikusan fogalmazó osztrák exkülügyminiszter fontosnak tartotta hangsúlyozni az európai dialógus folytatását, óva a magyar vezetést az arroganciától. Célzott rá, hogy a színfalak mögött Brüsszel eligazította a magyar kormányt. A magyar külügyminiszter televíziós szereplésével egy időben hozott interjút a Profil című osztrák hetilap Szalay-Bobrovniczky Vincével, Magyarország új bécsi nagykövetével. Szalay maga kérte a megjelenési lehetőséget a hetilaptól. Éppen a sokat bírált „kiegyensúlyozottság” jegyében próbálta cáfolni a médiatörvényt bíráló múlt heti cikket, amelyet a Profil magyarországi tudósítója,Gregor Maier írt.