Chilei bányászok: üres ígéretek
A mentés izgalmai és a szabadulás öröme. Kattintson a képre, galéria nyílik!
Több százmillió néző kísérte figyelemmel világszerte a fantasztikus mentőakciót. A hirtelen jött hírnévnek köszönhetően a 33 bányász járt már Spanyolországban és Hollywoodban is. Élőben láttak egy Manchester United-meccset, nemsokára pedig Disneyworld, Izrael és Görögország felé veszik útjukat. Edison Pena, aki mindennap több kilométert is lefutott a bányában, már az amerikai David Letterman televíziós showjában is szerepelt, és lefutotta a New York-i maratont is. Omar Reygadas és Mario Sepúlveda diszkrétebb formáját választotta a népszerűségnek és a pénzkeresetnek: motivációs előadásokat tartanak fiataloknak.
A legtöbb bányász élete azonban korábban is szürke volt, és ma is az. A magyar származású egykori bárzongorista, a milliomos Leonardo Farkas Klein nagyvonalú gesztusa, vagyis a fejenként 10 ezer dolláros csekk csak ideiglenes segítség volt az adósságban úszó bányászoknak. A melléjük rendelt pszichológus szerint a pénz vagy a hírnév dacára a súlyos depresszió kialakulásának kockázata továbbra is elég magas a bányászok körében. Arról nem is beszélve, hogy a szabadulás után tett ígéretek többségéből sem lett semmi. Az egyetlen külföldinek, a bolíviai származású Carlos Mamaninak például biztos helyet ígért kormányában Evo Morales elnök. De Mamani még mindig Copiápo külvárosában él barátnőjével és közös gyermekükkel egy ivóvíz és csatornázás nélküli nyomortelepen.
A bányászok többsége a baleset utáni segélyből és a betegállomány idejére kapott pénzből tengődik. Közülük azonban sokan nem jelentek meg a kötelező kezeléseken, ezért négyüket idő előtt felmentették a betegállományból. – Attól még, hogy fi zikailag jól vagyunk, a pszichés állapotunkra való tekintettel fenntarthatták volna a betegállományunkat a beígért hat hónapig – panaszkodott egyikük a BBC-nek.
A bányászokat védő ügyvéd, Eduardo Reinoso feljelentést tesz a biztonságért felelős chilei szervezet ellen. Az ACHS-nek kellett volna szavatolni a biztonságos munkakörülményeket a San José bányában. Ugyancsak az ő felelősségük lett volna az áldozatok „rehabilitálása”. Az ügyvéd úgy tudja, az ACHS túl költségesnek tartja a kezeléseket, és már nem akarja a rendszeres pszichiátriai ellátást biztosítani. Copiapo polgármestere, Maglio Cicardini azt állítja: nem igaz, hogy a bányászok nem kaptak segítséget. – Azon dolgozunk, hogy segítsük őket újra beilleszkedni. A kormány munkalehetőséget biztosított nekik a Codelco állami bányavállalatnál – mondta.
A baleset után a chilei kormány ígéretet tett a biztonsági intézkedések megreformálására is, hogy soha többé ne történhessen hasonló tragédia. LaurenceGolborne bányaügyi miniszter szerint ez időigényes feladat, ezért nem történt még komolyabb előrelépés. – Az eddig megszokott eljárás szerint a bányába kiérkező felügyelő csak bemegy a műszakvezető irodájába, beszélget, majd aláír pár papírt és elegánsan távozik –kommentálta Omar Reygadas a helyzetet a BBC-nek.