Michael Spindelegger az APA osztrák hírügynökségnek kijelentette, a sajtószabadság mint európai alapérték nem vonható kétségbe. Budapestnek most komoly párbeszédbe kell bocsátkoznia a médiatörvényről az Európai Bizottsággal - hangsúlyozta.

A Német Szociáldemokrata Párt a magyar médiatörvényről vitát kezdeményez a Bundestagban – közölte a dpa német hírügynökséggel Axel Schäfer, a párt alelnöke. Schäfer felszólította Angela Merkel német kancellárt, hogy az Európai Unió kormány- és államfői, továbbá az Európai Néppártok körében is tűzze napirendre a magyar médiatörvényt. Eközben a német kormány szóvivője tartózkodóan nyilatkozott a médiatörvényről. Steffen Seibert elmondta, hogy a berlini kormány előbb megvárja az Európai Bizottság vizsgálatát.

„A magyar miniszterelnök tovább provokál” címmel közölt tudósítást Brüsszelből a Die Welt. A német konzervatív újság tudósítója, Christoph B. Schiltz beszámolt a médiatörvény súlypontjairól, és a lapnak nyilatkozó luxemburgi külügyminiszter cselekvésre szólította fel az Európai Bizottságot. Jean Asselborn szerint a testületnek „érvényt kell szereznie a sajtószabadságnak és a szabad véleménynyilvánítás jogának. Nyilvánvaló, hogy a magyar médiatörvény alapvető demokratikus szabályokat sért, elsősorban az Európai Unió alapjogi chartájának 11. cikkét”.

„Orbán Európa ellen” címmel közölt kommentárt a Süddeutsche Zeitung. A német liberális napilap munkatársa, Martin Winter megállapítja: az új törvény természetesen nem vezet be cenzúrát, és formailag nem korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát, továbbá biztosítja a jogorvoslat lehetőségét. Egyúttal azonban olyan, szabályokból, feltételekből, figyelembe veendő körülményekből és fenyegetésekből álló hüvelykszorítóba fogja az újságírókat, hogy a médiumok csak igen korlátozottan tudnak eleget tenni a demokrácia szempontjából létfontosságú feladatuknak: a hatalom és a hatalmasok ellenőrzésének.

„Csigavér” címmel közölt rövid kommentárt pénteken a magyar médiatörvényről a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A csak szignóval jegyzett írás szerint hosszú távon nem kell aggódni a magyarországi média szabadsága miatt.

A szabadságjogok számonkérhetőségét szorgalmazza a magyar demokrácia védelmében, az európai uniós intézményekhez és kormányokhoz intézett nyílt levelében hetven európai értelmiségi, köztük Václav Havel, Göncz Árpád, Adam Michnik és Timothy Garton Ash – jelentette az MTI. A levél aláírói – az egykori közép- és kelet-európai demokratikus ellenzékhez tartozó értelmiségiek –úgy látják, megtörtént az, amit az Európai Unió hivatott megakadályozni: az EU saját határain belül, a 2004 óta tagállam Magyarországon felszámolták a liberális demokráciát.