A francia hírügynökség egy palesztin illetékestől úgy értesült, hogy az ENSZ BT tagjai a napokban megkapják az Izraelt elítélő határozati javaslat tervezett szövegét. Várhatóan a szöveg hivatalos beterjesztésével megvárják, amíg Bosznia átveszi a BT soros elnöki tisztét január közepén az Egyesült Államoktól. Feltételezhető, hogy az amerikai diplomácia megvétózza a határozatot. Amennyiben a palesztinok és az Arab Liga elvesztené a csatát a BT-ben, akkor egy másik kísérletre, a palesztin államnak az 1967-es háború előtti határokkal való elismertetésére készülnének, ezúttal az ENSZ-közgyűlésben – írta az IPS hírügynökség. A Guardian brit napilap szerint a közgyűlésben száz országot tudhat maga mögött a palesztin kezdeményezés.

A palesztin diplomácia jó ideje szorgalmazza a nemzetközi kiállást ügyükben, egyebek között azzal, hogy egy sor délamerikai országot, Venezuelát, Argentínát, Bolíviát és Brazíliát már rá is vették a palesztin állam elismerésére, Uruguay pedig hasonló lépést ígért. Venezuela még a gázai offenzíva idején megszakította diplomáciai kapcsolatát Izraellel, s Hugo Cháveznek Szíriával és Iránnal fenntartott jó kapcsolatai alapján nem tekinthető meglepőnek a palesztin elnöknek tett gesztus. Argentína esetében már bonyolultabb a döntés magyarázata, hiszen Buenos Airesben befolyásos zsidó kolónia él. A Washington térségbeli befolyásával való dacolás mellett feltételezhetően a dél-amerikai vezetők egyeztetésének a következményéről van szó, különös tekintettel Lula da Silva (volt) brazil elnökre, aki a fejlődő és feltörekvő országok között kívánt vezető szerepet.

Január elsején, Dilma Rousseff új brazil elnök beiktatásán Mahmud Abbasz is a vendégek között volt, s ünnepélyesen elhelyezte a palesztin követség épületének alapkövét Brazíliavárosban. Mint az AP amerikai hírügynökségnek akkor nyilatkozta, a palesztin állam elismerése nyomást jelent az Egyesült Államokra és Izraelre, hogy újra tárgyalásokba kezdjen, illetve „segít nekünk Izrael meggyőzésében, hogy szükséges eljutni a két állam megoldásához”.

A tavaly szeptemberi újrakezdés után azért szakadtak meg a közvetlen béketárgyalások, mert Izrael nem volt hajlandó meghosszabbítani a ciszjordániai zsidó telepek építésének tilalmát. Figyelemre méltó, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök most hétfőn az amerikai közvetítők érkezésének bejelentésekor a parlament külügyi és védelmi bizottságában aztmondta: Izrael sohasem mondott nemet a telepépítések befagyasztására. A Haarec napilap szerint a miniszterelnök azt mondta a két bizottság tagjai előtt: akkor tett le szándékáról, hogy a kormány elé terjessze az építési tilalom meghosszabbítását, amikor Washingtonból azt az üzenetet kapta, immár nem erőltetik a befagyasztást. Netanjahu ugyanakkor újra azt ismételte meg: „Nem a (zsidó) telepek jelentik a problémát, hanem a palesztinok készsége arra, hogy zsidó államként elismerjék Izraelt”, azaz a palesztinok akadályozzák a béketárgyalásokat.

Ultraortodox zsidó férfi a ciszjordániai Beitar Illitben lévő zsidó telepen