Mennyei pénzek
XVI. Benedek pápa tegnap aláírta azt az április 1-jén életbe lépő intézkedéscsomagot, amelynek keretében a Szentszék saját pénzügyi felügyeletet hoz létre. Az úgynevezett Pénzügyi Információs Hatóságnak a feladata nyomon követni a Vatikán valamennyi pénzmozgását, és kiszűrni a gyanús ügyleteket. Ezenkívül a katolikus egyházfő rendeletében szigorú szabályokat fektetett le a pénzmosás megelőzése és elhárítása, illetve a terrorizmus finanszírozása témájában is. Az intézkedések kiterjednek a büntetésekre is. Egyúttal átalakítják és a nemzetközi pénzügyi normákhoz igazítják a meglehetősen sokat bírált vatikáni pénzintézet, az IOR tevékenységét.
„Az IOR (Istituto per le Opere di Religione, azaz Intézet a Vallási Műveletekhez, ami a Vatikán bankjának hivatalos neve) kissé szűknek tűnik egy ilyen nagy formátumú bankár számára. De a kaland még csak most kezdődik” – írta a római La Repubblica tavaly ilyenkor Ettore Gotti Tedeschiről, akit akkor neveztek ki a vatikáni bank élére. Az ismert pénzügyi szakember a legnagyobb magánkézben lévő (a spanyol Botín család tulajdonát képező) európai bank, a Banco Santander olaszországi elnöke volt, s nem mellesleg üzleti etikát oktatott a milánói katolikus egyetemen. Ez utóbbit azért érdemes megjegyezni, mert a makulátlan erkölcsűnek hitt „legkatolikusabb bankár” ellen idén nyáron vizsgálat indult pénzmosás gyanújával. Ami annál is kellemetlenebb volt a Szentszék számára, mivel Tedeschit éppen azért nevezték ki a vatikáni bank élére, hogy rendet tegyen és segítse minél átláthatóbbá tenni a pénzintézet működését. Ez utóbbit számos euró pai pénzintézet, s még több gyanút keltő cikk követelte annál is inkább, mivel a vatikáni bank Európai Unión kívüli pénzintézet volt, ezért tranzakcióit szigorú vizsgálatnak vetették alá. Éppen egy ilyen vizsgálat derítette fel, hogy a vatikáni bank úgy akart lebonyolítani két tranzakciót, s jelentős összegeket a saját bankszámlára utaltatni, hogy elmulasztotta megjelölni az összeg feladóját – ami pedig a terrorizmus pénzügyi támogatását és a pénzmosás megakadályozását szolgáló 1989-es törvény értelmében kötelező lett volna. A vétség pénzügyi veszteséget is okozott a Vatikánnak: 23 millió euróját lefoglalták.
A Szentszék ugyan kiállt bankára mellett, s közölte, hogy rendületlenül bízik Tedeschiben, a világsajtó viszont felidézte az IOR régebbi botrányait is. A vatikáni bank résztulajdonában lévő Banco Ambrosiano 1982-ben bedőlt, s 1,3 milliárd dollárnyi befektetése úszott el Latin-Amerikában. A csődbe ment bank elnökét – a vatikáni kapcsolatai miatt az Úr bankárának nevezett Roberto Calvit – meggyilkolták. A Vatikán ugyan tagadta, hogy bármi szerepe lenne az ügyben, amelyet állítólagos maffiapénzek tisztára mosásával, egy szabadkőműves-összeesküvés gyanújával, sőt I. János Pál korai halálával is összefüggésbe hoztak, mégis 250 millió dollárnyi kártérítést fizetett a pórul járt befektetőknek.
Mostani döntésével XVI. Benedek pápa szakítani akar azzal a nagyon is kétes hírnévvel, amely az IOR-t a világ egyik legtitkosabb pénzügyi intézményeként tartja számon. Tény, hogy területen kívüli státusszal rendelkezik, pénzügyi mérlegeit nem publikálja, miközben a katolikus egyház rendjeinek, szervezeteinek, hivatalainak pénzügyeit intézi, számláit vezeti.