Mindkét helyen hozzátették: mindebből nem kell messzemenő következtetéseket levonni, mert az érdeklődők száma jóval nagyobb, s a legtöbben a szlovák államnyelvtörvény februárban esedékes módosítására várnak.

Lapunk megkeresésére Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke elmondta: magának már kért időpontot, mielőbb szeretne kettős állampolgár lenni. Mindezt Berényi annak ellenére tette, hogy Szlovákiában még mindig hatályos a Fico-kabinet idején elfogadott jogszabály, amely szerint aki kéri a kettős állampolgárságot, az automatikusan elveszíti a szlovákot. A politikus fontosnak, egyúttal jelképes értékűnek tartja a kettős kötődést kifejező új lehetőséget. – Szlovákiában élünk, ez a szülőföldünk, tiszteletben tartjuk az ország törvényeit, ugyanakkor az egyetemes magyar nemzet részei vagyunk, ezt a tényt pedig a magyar állampolgárság erősíti meg – nyilatkozta lapunknak.

Bugár Béla viszont nem kíván élni a lehetőséggel. – Attól nem leszek nagyobb magyar, hogy a kezemben lesz egy papír arról, hogy én magyar állampolgár is vagyok. Szlovákia és az unió polgáraként, magyar nemzetiségű személyként így is szabadon utazhatok a schengeni övezetben. Bármikor átmehetek Győrbe vagy Pestre színházba: ez a szabadság a lényeg és a nagy vívmány – szögezte le a Híd párt elnöke. Hozzátette: a Híd kezdeményezésére látott hozzá a jelenlegi pozsonyi kormánykoalíció a Fico-féle diszkriminatív jogszabály módosításához.

– Célunk az, hogy a politika ne fé lemlítse és ne büntesse a polgárokat, akiknek legyen a magánügye, hogy akarnak-e kettős állampolgárok lenni, vagy ne. Ugyanakkor egyetértek azzal, hogy bizonyos tisztségeket – amelyeknél az illetők államtitkokkal is találkoznak – csak szlovák állampolgárok tölthessenek be – szögezte le Bugár.

A megkérdezettek közül azok voltak hajlandóak névvel nyilatkozni, akik még nem döntöttek, vagy már elhatározták, hogy nem kérik a visszahonosításukat. – Eddig is magyarként éltem Szlovákiában. Emberi és közösségi jogaim az unióban tovább gyarapodtak, a visszahonosítást csak formalitásnak tartom, amely azonban újabb nacionalista indulatokat gerjeszthet országunkban. Ráadásul rajtunk, szlovákiai magyarokon csattanhat az ostor – szögezte le Gódány László, a csallóközi Egyházkarcsa polgármestere.

Undesser Tímea dunaszerdahelyi vállalkozó még nem döntött: – Őszintén szólva a jelenlegi magyar kormány és a parlament több döntésével semmilyen közösséget sem kívánok vállalni, mégis mérlegelem a visszahonosítás lehetőségét. Főleg azért, mert így autista lányomat a győri diagnosztikai központban talán ingyen látnák el – mondta a fiatalasszony.

Egy nyolcvanhárom esztendős gömöri nyugdíjas pedagógus elmondta: Magyarországon kért időpontot, mert elképzelhetőnek tartja, hogy a szlovák hatóságok titkosszolgálati eszközöket vetnek be azokkal szemben, akik magyar állampolgárok is szeretnének lenni. A nevét az idős ember azért nem árulta el, mert félti gyermekeit és unokáit. Fiatalon csehszlovák állampolgár lett, aztán 1938-ban magyar. Élete alkonyán úgy szeretne magyar állampolgár lenni, hogy a szlovákot is megtarthassa. – Ha egy moldáviai kaphat román, a külhoni horvát vagy más nemzetbeli pedig ugyancsak anyaországi állampolgárságot, akkor a felvidéki vagy az erdélyi magyarokat is megilleti ugyanez a jog –érvelt az idős rimaszombati pedagógus.

A kassai konzulátusra várják az érdeklődőket