Az 1,3 millió lakosú ország január elsejétől az eurózóna immáron tizenhetedik tagállama lesz. Miközben a világsajtó szinte már temeti a közös európai fizetőeszközt, a legutóbbi felmérések szerint az észtek közel 55 százaléka pártolja a 2004-es EU-tagság óta stratégiai célnak tekintett euró érkezését. A nyugati beágyazódás felé tett újabb korszakos lépés jelképes jelentőséggel is bír: Észtország az egykori Szovjetunió utódállamai közül elsőként nyer felvételt az euróklubba. – Szerintem a kérdés alapvetően technikai: az észt korona árfolyama szinte az 1991-es függetlenség óta előbb a nyugatnémet márkához, majd pedig az euróhoz volt kötve – magyarázta Josing.

A globális gazdasági válság persze a balti köztársaságot is alaposan megszenvedte: az export harminc százalékkal zuhant, a munkanélküliek száma háromszorosára nőtt. Az Andrus Ansip kormányfő vezette liberális–konzervatív koalíció radikális megszorításokat vezetett be. A közszférában húsz, a magánszektorban közel negyven százalékkal csökkentek a bérek. Franciaországban vagy Görögországban már egyszázalékos „vágásnál” utcára mentek volna az emberek, a protestáns skandináv szemléletű észtek azonban megértették: nincs más választásuk, mint nagyot húzni a nadrágszíjon.

A svéd és finn tőke által erősen „lefedett” Észtországot időközben az EU mintadiákjaként emlegetik: a költségvetési deficit a GDP 1,7, az államadósság a GDP 7,2 százalékát teszi ki – ilyen mutatókról az unió tagországai egyelőre csak álmodhatnak.

– Az állam eladósodása amúgy sem jellemző Észtországra. Azt is értik az emberek, hogy a kölcsönbe kapott pénz rövid életű. Vagyis nem az euró miatt kell az államháztartást rendbe hozni, hanem azért, mert nem élhetünk a jövő generációk számlájára – magyarázta a tallinni gazdasági kutató. Josing szerint az euró átvétele újabb külföldi befektetőket csábíthat az internetre „kattant” országba, amely büszke arra, hogy a szavazástól az iskolai osztályzásig sok közügyet a világhálón bonyolíthatnak. A gazdaság is kezd magához térni, az utóbbi évben az export negyven százalékos ugrást mutat. Az észt cégek számára ugyanakkor egyre nehezebb jól képzett munkaerőt találni: tízezreket vonz a jóval magasabb béreket kínáló Finnország és Svédország.

Az euró ellenzői szerint a csatlakozás a fogyasztói árak emelkedését hozza – Észtország jelenleg az EU-átlag hetven százaléka felett jár. A közös pénzzel járó maastrichti páncél ugyanakkor megfosztja az észt gazdaságot a szükséges rugalmasságtól – állítja az EU-csatlakozást is elhamarkodottnak tartó Ivar Raig. A leghíresebb euroszkeptikusként számon tartott egyetemi professzor még öt évet várt volna az euróval. Ugyanis szerinte ennyi idő kellene, hogy az észt gazdaság termelékenységben elérje az európai szintet.

Az euró érkezését népszerűsítő reklám a havas Parnuban