„Szörnyű lett volna a helyi gazdaságnak, ha az euróra állnánk át, hiszen kereskedelmünk nagy részét Észak-Amerikával dollárban bonyolítjuk. Más kérdés, hogy a helybélieket teljesen ki kell képezni, hiszen fogalmuk sincs, milyen a tízcentes vagy a negyeddolláros. Lesz egy kis káosz, amikor kötelezően átállunk a dollárra” – írta Jake Richter, a 14 ezer fős karibi szigeten, Bonaire-en élő blogger. Ezzel egy érdekességre hívja fel a figyelmet: a Holland Antillák októberi felbomlásával és három sziget – Bonaire, St. Eustatius és Saba – Hollandiába való beolvadásával, az euróövezetnek, ha kis részén is, de a zöldhasú lesz a hivatalos fizetőeszköz január 1-jével. A nagy nemzetközi tanácsadó cégek idén nemcsak erre, de a státust váltó, ún. BES-szigeteket érintő számos bonyolult következményre is igyekeztek felhívni ügyfeleik figyelmét. Például a kettős adórendszerre, hiszen a volt Holland Antillák nemcsak turistaparadicsomként ismert – egész évben 27 fok, a hurrikánövezeten kívül –, hanem az internetes szerencsejátékban és offshore ügyletekben is lehetőségeket kínált.

A Holland Antillák felbomlása már a 80-as években, Aruba kiválásával megindult. Eddig a helyi gulden volt a hivatalos fizetőeszköz, és két, újonnan holland társult állammá lett sziget(rész), Curacao és Sint Maarten, ezt meg is tartja. A BES-szigetek viszont „különleges önkormányzatok” lesznek Hollandián belül, noha nem teljes jogú EU-státussal. Az EU-tagállamok tengerentúli területeinek, külbirtokainak szövevényes hálózatában két példa van az „uniós spájzba” férkőzött amerikai dollárra: a Brit Virginszigetek, valamint a Turks- és Caicos-szigetek. Viszont Nagy-Britannia nem része az eurózónának. A BES-szigetek helyzete a pénznemet tekintve inkább Campione d’Italia, e minden oldalról Svájccal körülvett olasz enklávéhoz hasonló, ahol szintén a közös európai valuta egyik nagy riválisa, a svájci frank a hivatalos fizetőeszköz.