– Az Obama-adminisztráció második nagy fegyverzet-ellenőrzési célkitűzése az átfogó atomcsendszerződés (CTBT) ratifikálása – jelentette ki még tavaly Rose Gottemoeller, a washingtoni külügy illetékese, az elsőn az új START amerikai–orosz fegyverzetcsökkentési egyezményt értve. Miután ez utóbbit a múlt héten kipipálták a Capitoliumon – és a moszkvai ratifikáció felől sincs senkinek kétsége az amerikai fővárosban –, az itteni sajtó is feszegeti a kérdést: hogyan tovább?

A válasz: rögös úton. –Hónapokkal ezelőtt megmondtam az elnöknek, hogy a jelenlegi hangulatban az atomcsendszerződés nagyon-nagyon nehéz folyamat. Még rengeteg fejtágítóra van szükség vele kapcsolatban – nyilatkozta a napokban John Kerry, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, akinek Joe Biden alelnökkel együtt oroszlánrésze volt az új START átpréselésében. Jon Kyl republikánus szenátor vezetésével a CTBT jóváhagyása még a 90-es évek végén, Bill Clinton elnöksége alatt hiúsult meg; Kyl az Új START fő ellenzője is volt. A januárban debütáló, új összetételű kongresszusban a republikánusok az eddiginél nagyobb számban vesznek majd részt, márpedig – mint egyikük korábban fogalmazott – „nem lehet ellenőrizni a CTBT (végrehajtását), az egyes államok csalni fognak, végső soron pedig úgyis tesztet kell majd végrehajtanunk, hogy meggyőződjünk róla: működőképesek a rendszereink”.

Ez utóbbi elem az atomcsendszerződés lényege: minden kísérleti atomrobbantást tilt a világon, a polgári célút is.

Még 1996-ban, az ENSZ égisze alatt fogadták el, és hiába ratifikálta már több mint 150 állam, hatálybalépésének kulcsa az ún. második függelék szerinti 44 állam (köztük Magyarország), amely részt vett a CTBT kitárgyalásában, és rendelkezett akkoriban atomerőművel vagy kutatóreaktorral. Összesen még kilenc ország, a transzatlanti szövetségi rendszeren belül pedig csak az Egyesült Államok aláírása hiányzik a negyvennégyek közül, miközben –Gottemoeller szavaival – „nincs olyan lépés, amellyel hatékonyabban tudnánk helyreállítani morális vezető szerepünket, mint a CTBT ratifikálásával”.

Barack Obama – úgy is, mint a világ vezető atomhatalmának első embere – még elnöksége elején, prágai beszédében hirdette meg a nukleáris fegyverektől mentes világ eszményét; ez szerepet játszott 2009-es Nobel-békedíjában is. Ennek tükrében különösen érdekes, hogy Tóth Tibor, a CTBT bécsi székhelyű szervezetének ügyvezető titkára – akit a Turtle Bay, ENSZ-ügyekre szakosodott külpolitikai blog idézett – arról győzködte az amerikaiakat, hogy vizsgálják felül álláspontjukat, és ne tartsanak vissza dollármilliókat az atomrobbantásokat nyomon követő szervezettől.